Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései

16

Az elemek szövetkezései.

közzévegyült anyagok és elemek minősége és mennyisége határoz azután a viz íze, színe és iható- vagy ihatatlan- sága fölött. Ha valamely forrás vizében valamely ásvány vagy gáz nagyobb mennyiségben van meg, ásvány viznek mondatik. A vízről egyébiránt még szólunk, mikor az emberi test alkotását és az italokat tárgyalandjuk.

Szénsav és szénéleg. A szeneny kétféle arányban vegyülhet élenynyel; ha t. i. a szén, mikor ég, csak kevés levegőt kap, akkor három súlyrésznyi szeneny csak négy súlyrésznyi élenynyel vegyül és akkor szénéleg támad; ha ellenben az égő szén bőven kap levegőt, akkor ugyancsak három súlyrésznyi szeneny nyolcz súlyrészyni élenynyel vegyül s előáll a szénsav. Mind a két vegy színtelen gáz-alakban jelenik meg, s mind a kettő kábitólag sőt megfojtólag hat emberre és állatra, mihelyt lélegzés által vagy hosszabb ideig vagy egyszerre nagyobb mennyiségben magokba szívják.

A szénsav, közönséges néven fojtó lég, a szabad levegőnél nehezebb lévén, többnyire a föld színéhez közel úszkál, s kissé savanykás fojtó szag által árulja el magát; de íze üdítő. Ez majd köttetlen állapotban fordul elő, majd más anyagokkal elegyedve, főképen pedig mészszel. Köttetlen szénsavat találhatni a szabad levegőben, de a vízben is, mely tőle nyeri kellemes üdítő ízét, s ha bővebben fordul elő benne, attól vet gyöngyöt, attól pezseg. Mi a szénsav eredetét illeti, az sokféle. így például nem csak az emberek és állatok lehelnek ki szénsavat, miután élenyt a szabad levegőből beszittak, hanem még a növények is. Ezek azonban csak sötétben, azután csírázás- és végre virágzáskor, holott ellenben, mikor a nap süt, szénsavat fogyasztanak, élenyt pedig kilehelnek. Szénsav képződik valahányszor szenenyt tartalmazó anyagok (különösen a szén) megégnek; azután rothadásnál, elmállásnál és erjedésnél. Ezek ugyanis az égéstől csak abban különböznek, hogy az égés