Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Az elemek szövetkezései

Szervetlen vegyek.

17

hamar teszi meg azt, mit a rothadás, elmállás és erjedés lassabban. Szénsavat kilehelnek még némely savanyú vizek továbbá a földszin némely nyílásai és barlangjai, különösen tűzhányó hegyek közelében. Végre a szénsavas mész is fel szokott meleg által bomlani, s akkor szintén szénsav fejlődik ki. Azonban a mily üditőleg hatnak a szénsavas italok a gyomrunkra, épen oly veszedelmes a szénsav az emberi és állati lélegző szervekre nézve; mert valamint nincs olyan láng, melyet a szénsav el nem oltana, úgy lélegzetet sem vehet abban kár nélkül sem ember sem állat. A ki oly levegőt kénytelen színi, melyben sok a szénsav, annak meg kell fúlni. Ezért szükséges az óvatosság, midőn vagy szűk helyiségbe, melyben sok ember és állat már hosszabb idő óta szellőzés nélkül él, vagy pinczébe kell mennünk, hol folyadékok forrnak, aztán mészkemenczékbe, ser- és serfőző házakba, bányákba, főképen kőszéntelepekbe, újonnan nyitott búza-vermekbe stb.

Egészen másképen vannak a növények. Ezek szénsav nélkül nem gyarapodhatnak. E miatt nevezik a szénsavat másképen növények anyjának is. A növény ugyanis a szénsavat, melyet felvesz, szenenynyé és élenynyé oldja fel magában; a szenenyt saját szervezetének gyarapítására fordítja (készítvén belőle növényrostot, fát és kérget, valamint mézgát, kemnyét, czukrot, viaszt és olajat), az élenyt ellenben ismét kilehelli, hol azután emberek és állatok éltetésére készen áll. Ekképen történik, hogy a szabad levegőben sem a szeneny nem gyűl vészthozó mennyiségig, sem az élenyben nincs ártalmas fogyatkozás soha. Az emberi testben szintén találtatik köttetlen állapotú szeneny, névszerint a vérben és tüdőben. Ez onnan ered, hogy szénsavas állományok éleny segítségével feloldódnak; de az ily köttetlen szeneny már csak azt várja, hogy a tüdőn át a szabad levegőbe elillanhasson. (Bővebben erről a lélegzésnél.)

2