Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Bevezetés

Elemek.

7

fcéges állagok folytonos ujjáképzésénél, mint azoknak szakadatlan elégésénél, s ezáltal egyszersmind a melegfejlesztést is eszközli. Az éleny e szerint az életnek, de a halálnak is eleme egyszersmind. Az élenyt egyébiránt tisztán , mint csupa élenyt, eddigien nem vette használatába sem az ipar, sem a gyógyászat.

Azt kérdezhetnéd, nyájas olvasó, honnan van, hogy a szabad levegőben létező éleny mennyisége el nem fogy soha, mindamellett hogy oly számtalan élő állat magába szivja szüntelen. Tudd meg, ha még nem tudnád, hogy a természet egyre munkás élenyt elválasztani a növényekből, kiválóképen a növények zöld részei által, hogy ha ezeket a nap süti, és főképen a növények által fölszítt szénsavból; a növények nélkül szűkölködő vidékekre pedig szelek szárnyán jut el az éleny oly tájakról, melyeket gazdag növényzet borít.

Az élenynek nem régen egy sajátságos és élesszagú faját födözték fel a szabad levegőben, s Ózonnak, vagy a lég szaganyjának nevezték el. Leginkább akkor érezhetni, mikor a szabad levegőben a villanyos feszültség kissé erősebb. Ez a közönséges élenynél még magasbb fokban bírja a vegyülésre való hajlamot és képességet. Úgy látszik az Ózon főképen a szabad levegőben lebegő rothadásos és ártalmas anyagok elemésztésére szolgál.

Legeny, Nitrogenium (vagy is Salétrom nemző). Hiják azotum-nak is, mi élettelent jelent, mert levegőben, mely csupa legényből állna, állat és ember meg nem élhetne s a láng tüstént elalszik. Egykor Zoogen-nek, állatanynem- zőnek vagy állatanynak is hitták, mert a legtöbb állati állománynak szolgál alapjául. A legeny is egy légnemű, szín-, íz- és szag-nélkül való elem. Ebből áll a szabad levegőnek négy ötöd része, s a legeny épen ellentéte az élenynek, a mennyiben a többi elemekkel nem könnyen vegyül. Vegyül még is a hol kell, és sok oly anyagban találjuk, melyek az állati és emberi test táplálására mulhadanul