Bock Ernő Károly: Az egészség négy könyve (Pest, 1865)

I. Könyv. Az egészséges ember mivolta - Bevezetés

8

Elemek.

szükségesek. Ilyenek a fehérnyét magokban foglaló állagok, a tej, tojás, hús, a gabonafélék s a hüvelyes ve- temények magvai. Mindezen anyagok, ha az állati testen kivül vannak, épen azért indulnak hamar bomlás- és romlásnak, mivel a legeny igen kevés rokonságot mutat a többi elemek iránt. Minden ilyen felbomlás alkalmával uj vegy képződik, mely a növények életére igen fontos. A legeny t. i. elvegyül a könnenynyel s előáll az Ammoniak, vagy is a könnlegeg, melyről alább bővebben.

Könneny, Hydrogenium (vagy is viznemző). A kön- neny szintén egy légnemű, szín-, íz- és szag-nélkül való elem. Ezt magára hagyatva sehol sem találjuk, hanem mindig más elemekkel hig vagy szilárd testekké vegyül. Görög neve azt mutatja, hogy nála nélkül viz nem létezik. Növényt vagy állatot könneny nélkül alig lehet találni, ellenben az ásványok országában nem sok helye jutott. Minden légfajok közt ez a legkönnyebb, s magyar nevét innen vette. A szabad levegőnél tizennégyszer könnyebb s ez által válik képessé a léghajókat, melyek vele megtöltettek, magasra emelni. Tiszta könnenyben állat nem élhet, égés nem mehet végbe. A könneny azonban, ha éleny hozzájárul, el-ég ugyan, de alig látható lánggal. (Ezt kell érteni az egykori alchimisták philosophicus mécse alatt.) Ezen alig látható láng azonban oly magas hőfokot fejleszt, melynél magosabbat mesterségesen előidézni eddig nem tudunk. Ezen el-égésnél viz képződik. Hogy a könneny a legeny- nyel vegyülve ammóniákká lessz, itt nem ok nélkül ismételjük.

Szeneny, Carbogenium, (szénnemző). Ez már nem légnemű elem, mint az eddigiek, hanem szilárd, de szintén íz- és szag-nélkül való. A szenenyt legtisztábban megtalálhatni a gyémántban, az irlában (graphitban, melyből rajz- és ir- ónjaink készülnek) és a kőszénben (anthracitban). Más elemekkel vegyülve jelen van minden növény- és állat-