Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)

Heveny fertőző betegségek - Skarlát

56 Heveny fertőző betegségek. Figyelemreméltó, hogy éppen ilyen viharosan lefolyó esetnél sokszor nem találunk skarlátstreptococcusokat. Hogy ilyen esetekben miért folyik le a betegség oly súlyosan, azt nem tudjuk. Lehetséges, hogy különösen súlyos fertőzésről van szó, az is lehetséges, hogy az ok magában a gyermekben van. Az utóbbi mellett szól az, hogy gyakran testvéreknél halálos a fertőzés. A fel­tevést az is támogatja, hogy boncolásnál gyakran a lymphoidszervek hyperplasiáját találjuk. Hiszen ismeretes, hogy gyermekek status thymicolymphaticussal csekélyebb ellenállóképességgel bírnak, mint a normálisak. A prognosis ily eseteknél igen rossz. Kezelés : Az orr gyakori Id tisztítására, a száj nyeles törlővel való kitörlésére, cardiotonicumok vagy chloral, esetleg morphium adására szorítkozik. (35. old.) Collargol-befecskendezés nálunk mindig hatástalannak bizonyult. Ellenben reconvalescens-szérumtól ismételten láttunk fényes eredményeket. A reconvalescens-szérumot skarlátbeteg gyermekek véréből nyerjük, akik a betegség 3.—4-ik hetében (18—21 nap) vannak és láztalanok. Nagyobb gyermektől akár 100 ccm vért vehetünk. A vért centrifugaesövekbe vesszük (a vér kis részét Wassermann-reactióhoz használjuk fel). A vért villanyos centrifugatorban % óráig centrifugáljuk, a szérumot hosszúnyakú üveg­ampullákba pipettázzuk le, minden 50 cm3 szérumba 5 csepp 5 %-os karbol- oldatot csepegtetünk, az ampullákat beforrasztjuk. A szérum jégszekrényben tartva 4 hónapig használható marad. Használatnál mindig három gyermek szérumát keverjük össze és leg­kevesebb 50 cm3-t adunk intravénásán. Először 10—20 cm3 physiologiás konyha­sóoldatot fecskendezünk be, azután a szérumot és végül ismét 10 cm3 konyhasó­oldatot. A szérumot a betegség első négy napján kell adnunk, később csekély a hatása. Csak magára a skarlátra hat, különösen a toxikus fajtára, de a compli- catiókkal szemben hatástalan. Hatása néha valósággal meglepő, úgy hogy sú­lyosan kábult gyermekek már másnap reggel vidáman és láztalanul ülnek ágyukban, játszanak és enni kérnek. (Előállításáról és a többiről lásd Münch, med. Woch. 1915. évf. 1177-ik oldal.) Ha nem tudunk reconvalescens szérumot szerezni, a Moser-féle skarlát­szérumot használhatjuk fel. Erről még nem bizonyos, hogy mint fajidegen fehérje, vagy pedig a benne lévő bizonyos antitoxinok hatnak. Ez olyan ló széruma, melyet skarlátban elhalt gyermek szívéből nyert vérből kitenyésztett steptococcusokkal oltottak. Súlyos esetnél 200 cm3-t fecskendezünk a has bőre alá, néha azzal az eredménnyel, hogy a láz kritikusan leesik, a kábulat eltűnik és a gyermek meggyógyul. Kisérőtiínetek és ntóbetegségek. A test fertőzöttsége skarlátméreggel láz, enanthema és kiütés­hez vezet, és emellett egy másik infectiónak, t. i. a strept ococcus- infectiónak készíti elő az utat. Erre az utóbbira vezethető vissza az a számos utóbetegség és kisérőtünet, mely a skarlátot a többi fertőző betegséggel szemben jellemzi. Ezek a legkülönbözőbb szerveket — szívet, mirigyeket, Ízületet, fület — támadják meg és az a saját­ságuk, hogy úgy a skarlát akut stádiumában, valamint (mint ú. n. «második betegség») a rákövetkező hetekben is felléphetnek. Csak 6 hét múlva szűnik meg az utóbetegségek veszélye.

Next

/
Thumbnails
Contents