Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Heveny fertőző betegségek - Skarlát
Skarlát (scarlatina). 53 Ha csak hosszabb idő után, pl. évek múlva történik újrabefecsgy°rsitott rmctw léP fel> melynél az előbb említett tünetek mar 5—/ napos incubatio után lépnek fel. A szerumbetegség elkerülése céljából ajánlatos a második be- lecskendezesnel valami más állatfaj szérumát — marha- vagy birka- szérumot — használni. Azonban ezeknek a használata sem véd meg egeszen a reactiótól, különösen a juhszérum nem. Ajánlották nagy mész mennyiség adását (calc. lact 5 x 1 g) az újbóli befecskendezés előtt vagy kis szérummennyiség befecskendezését (600 i. e.), mely után félórával adjuk a teljes adagot. A szérumbetegség kezelése általában fölösleges. Viszkető kiütést pudereztetünk es izületi fájdalmak ellen aspirint adunk. Skarlát (scarlatina). Kórokozója ismeretlen. Skarlátbeteg gyermekek manduláján található «skarlátstreptococcusokként» leírt bacteriumok nem kórokozói a skarlátnak, csak a complicatióknak. A fertőzés kapuja valószínűleg a lymphatikus garatgyűrű. Csak a sebészi skarlátnál, amikor szétkapart oltási pustulákból, tracheoto- mia sebéből vagy bordaresectiós sebből indul ki a skarlát, hatolnak be a kórokozók a seben át. A gyermekek fogékonysága skarláttal szemben nagy, azonban kisebb, mint a kanyaróval szemben. Ha egy családban skarlát lép fel, nem betegszik meg valamennyi gyermek. Azonban a felnőttek gyakrabban betegszenek meg skarlátban, mint kanyaróban, ezért nem ritkaság, hogy az anya gyermekével együtt betegszik meg. Skarlátesetek mindig egyenként lépnek fel. Időről- időre járvánnyá szaporodnak, mely nagyon különböző lefolyású : némelyik igen enyhén folyik le, másik ismét ijesztő nagy halálozással. Egyiknél csak itt-ott találunk nephritist vagy otitist, másiknál egyetlen gyermek sem marad complicatio nélkül. Egyetlen más betegségnél sincs a «genus epidemicusnak» olyan nagy szerepe, mint éppen skarlátnál. A fertőzés gyermekről-gyermekre történik, főleg az iskolákban egészen enyhén megbetegedett gyermekek által vagy olyan által, akik skarlátot állottak ki és kik a szokásos hat hét után mint gyógyultak és már állítólag nem fertőzők ismét látogatják az iskolát. Egészséges felnőttek (kórházi ápolónők) és élettelen tárgyak is át- vihetik a skarlátot. Hozzájárul ehhez, hogy a skarlát-virus igen ellent- álló. Elég gyakran fordul elő, hogy egy skarlátban elhalt gyermek ruháját vagy játékszereit — desinficiálva — elrakják, azután a következő évben odaadják egy fiatalabb gyermeknek és ez néhány nap múlva skarlátban betegszik meg. Incubatiós ideje 1—2—7 napig tart. . . Tünetei : A betegség rövid prodromális tünetek után (fej- es végtagfájás) meglehetős hirtelen kezdődik magas lázzal, torokfájással, hányással és finoman pontozott, sűrűn álló kiütéssel, mely a mellkast borítja, az arc legnagyobb részét azonban szabadon hagyja, különösen — ami a kanyaróval szemben igen figyelemreméltó a száj kői üli terüle marad halvány és legkönnyebben felismerhető a hónaljban es a combháromszögben (a has alsó része és a combok belfelulete), ahol különösen kifejezett. Két nap alatt ellepi az egész testet, ugyanennyi
