Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Heveny fertőző betegségek - Diphteria
40 Heveny fertőző betegségek. Heveny fertőző betegségek. Diphtheria. A diphtheria csak a múlt század közepétől kezdve terjedt el nagyobb mértékben. Nálunk 1860 körül voltak az első nagy járványok. A gyógyszérum feltalálása (1890) és elterjedése óta (1896) a halálozás nagy mértékben csökkent. A diphtheria kórokozója a diphtheriabacillus (Klebs—Löffler, 1883—84). Egy avirulens alakját pseudodiphtheriabacillusnak nevezik. A készítményen a bacillusok sűrű halmazokban láthatók, «mint a gyufaskatulyából kiesett gyufaszálak». A bemeneti kaput rendszerint a mandulák és az orrgaratüreg képezik. Diphtheriabetegek vagy bacillushordozók terjesztik. A legtöbb megbetegedés a csecsemőkor végétől az első iskolaévig terjedő időszakra esik. Újszülöttek is megbetegedhetnek diphtheriában, többnyire orrdiphtheria formájában. Immunitás nem marad hátra, ismételt megbetegedések nem ritkák. Lappangási ideje 2—4—7 nap. Klinikai alakjai. Az esetek egy részénél semmi jel sem mutat diphtheriára. A gyermek betegnek látszik, nem eszik, lázas, másról nem panaszkodik. A vizsgálatnál azután lepedéket találunk a torokban. Más gyermek panaszkodik ugyan fájdalomról, azonban rossz helyen jelzi, legtöbbször a hasban, a köldöktájon. Ilyenkor is csak a gyermek teljes megvizsgálása igazít útba. Az esetek többségénél azonban a gyermek egész határozottan torokfájásról és nyelési nehézségekről panaszkodik. Némelyik mereven vagy ferdén tartja a fejét. Másoknál a beszédről ismerjük fel, hogy a betegség á torokban székel. Némelyik köhög néhány napon keresztül, majd egyszerre a köhögés ugató, kruppös jelleget ölt : gégediphtheria fejlődött ki, mely hamar stenosis - hoz vezet. A súlyos, septikus vagy malignus diphtheria ritkább. Más szerveken is léphet fel diphtheria : orrban, vulván, fülben, szemen, sőt sebeken is. Van eset, hogy a gyermek nem is primär diphtheriával jön az orvoshoz, hanem valami utóbetegséggel : bénulás, myocarditis, vesegyulladás. Gara teliphtheiia. Leggyakoribb a garat diphtheriája. Ilyenkor a lepedék az egyik vagy mindkét mandula egymásfelé néző oldalát fedi. A garatívre, a hátulsó garatfalra, az uvula oldalára, nagyritkán a pofanyálkahártyára is ráterjedhet. A lepedék nagysága különböző a betegség tartama és kiterjedési hajlama szerint. Lehet babnyi, koronásnyi, akkorára is megnőhet, hogy az egész garatot, mandulákat és garatívet beborítja. Az álhártya összefüggő és szürkésfehér színű. Szilárdan tapad : ha le akarjuk húzni, úgy alapja vérezni kezd. Néha a lepedék fekély módjára eszi be magát a nyálkahártyába. A lepedék körül a nyálkahártya Ids körzetben erősen belövelt, a nyelv bevont, az áll- alatti mirigyek fájdalmasan megduzzadnak, feetor ex ore áll fenn. A láz többnyire nem magas, 38—39° C. Néha teljesen hiányzik.
