Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Mérgezések
32 A gyomorbélcsatorna helyi megbetegedései. A betegségnek nincs köze a tehenek száj- és körömfájásához. Stomatitis ulcerosánál a foghús egyes helyeken fekély esen szétesik és ennek megfelelő helyeken a pofanyálkahártya is kifekélyese- dik. Itt is van erős nyálfolyás, foetor ex ore, magas láz és súlyos beteglét. A fogak meglazulnak és némelyik ki is esik. Stomatitis gangraenosa (noma, vizirák) a legsúlyosabb formája a nyálkahártya gyulladásainak. Többnyire infektiös betegségekhez csatlakozik, különösen kanyaróhoz. A pofanyálkahártyán fekély lép fel, mely oldalfelé és a mélybe terjed egyre szélesebb területre, átlyukasztja az orcát és végül halálhoz vezet. A betegség tovaterjedése kezdetben néha megakadályozható. Kezelése : Stomatitis minden esetében a táplálkozás nagy nehézséggel jár. A táplálékot ezért folyékonyan vagy pépesen, kevés sóval, hidegen vagy langyosan kell adnunk (hideg tej, nyák, párolt alma, burgonyapép, áttört főzelék stb.). Stomatitis simplexnél burowos vízzel, hypermangán rózsaszínű oldatával vagy hydrogénhyperoxyddal (hyperol tabletta) öblíttetjük a szájat. Kisebbeknek anacot pastillákat adunk vagy ansesthesin és cukor áá keverékét hintjük a szájba. Azonkívül naponta ecseteljük a nyálkahártyát, elsősorban a foghúst tinct. ratanhiae + tinct. myrrh se áá keverékével. Stomatitis aphtosánál azonkívül 1-szer naponta jodoform + acid, boric, pulv. áá keverékét hintjük a szájba, esetleg porfúvóval. Stomatitis ulcerosánál a fekélyeket naponta 2-szer 1 %-os lapisoldattal ecseteljük be. Nománál a nekrotizált nyálkahártyarészt vagy kivágjuk vagy kauterrel roncsoljuk szét. Ha a szülők ebbe a beavatkozásba nem egyeznének bele, úgy lapisecsetelésekre kell szorítkoznunk. A nekro- tikus cafatokat és a bűzös nyálkát hypermangánoldattal öblítjük ki. A nyelőcső betegségei. A nyelőcső betegségei gyermekeknél voltaképpen a nyelőcső kimaródására és ennek következményeire korlátozódnak. A nyelőcsőben szűkület, a szűkület fölött tágulat, hányás és erős lesoványodás jön létre. (Röntgenkép.) Sok esetnél a heges stenosist még fokozza az izomzat spasmusa. A kezelés hónapokig tartó szondázásból áll. Ha a legvékónyabb szondával sem bírunk a gyomorba jutni, úgy a gyermeket sebésznek kell átadnunk gyomorsipoly készítése végett. Lenyelt idegen testnél — pénzdarab stb. — megkíséreljük azt szondával lassan a gyomorba letolni. Ha ez sikerült, utána nagymennyiségű burgonyapépet adunk, végül hashajtót. Ilyen eljárás mellett a legtöbb idegen test előkerül ismét, anélkül, hogy bajt okozott volna. Mérgezések. Alkohol : gyomormosás, melegítés, fürdő hideg leöntéssel, mesterséges légzés, babkávé kanalanként per os vagy klysmában. Ammóniák : friss levegő, mesterséges légzés, oxygén. Arzén : gyomormosás, antidotum arsenici. Atropin : gyomormosás, morphium vagy chloralhydrát. Benzin : gyomormosás, mesterséges légzés. Karbol : gyomormosás, fehérje, excitánsok. Lúg : gyomormosás, ecetesvíz, citromlé. Világító gáz : friss levegő, mesterséges légzés, oxygén, kámfor, érvágás konyhasós infusióval.
