Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
A központi idegrendszer betegségei
202 A központi idegrendszer betegségei gyermekeknél. Ha az iskolaév vége felé a gyermekek szellemi kimerültsége erősen fokozódik, akkor szóba jöhet az iskolaóráktól való részleges felmentésük. Egyébként éppen e tekintetben nagyon elővigyázatosaknak kell lennünk az orvosi bizonyítványokkal. A szülők ugyanis gyakran csak azért akarják a gyermekek iskolaóráit csökkentetni, hogy másvalamivel, pl. zongoratanulással terheljék meg őket. Súlyosan nervosus gyermekeknél szükséges lehet a vakáció megkezdése nyolc nappal az iskola év befejezése előtt, hogy jól összeszedhessék magukat. Télen, amikor a nervosus tünetek rendszerint fokozódni szoktak, (amikor némely gyermeknél még a facialis-tünet is újra positiv lesz,) phosphoros csukamájolajat rendelünk (3-szor naponta 1 kávéskanállal) vagy Blaudi-pilulákat (3-szor naponta 2 pilulát). Nyáron falura kell küldeni a gyermeket vagy vakációzó kolóniákba és fürdőkbe. Nálunk a Balaton melléke jön főleg számba. Dadogás. A gyermekek dadogása is ideges eredetű. Részint psychikus infection alapszik (1. hysteria), részint csökkent motorikus beszélőképesség és idegesség egymáshoz társulásán. A dadogok túlnyomó többsége fiú, illetve férfi. A beszédhiba abban áll, hogy a beszéd folyékonysága megszakad, hogy accesorikus mozgások (a kezek és lábak ütemszerű mozgásai) kisérik és hogy a gyermekek a mássalhangzóknál megakadnak és pedig — az ajkakon vagy a szájpadláson fellépő különös ellenállás következtében — főleg a következő hangoknál : p, b, t, d, g, h ; kevésbé a következőknél : f, v, 1, j, s, sz. Dadogásnál a mássalhangzók hallatszanak hosszabb ideig, míg normálisan a magánhangzók. Egyedüllétnél, suttogásnál, olvasásnál és éneklésnél javul a dadogás, ellenben iskolában a félelem, a feszült figyelem és a hallgatóság előtti szégyen következtében rosszabbodik. Selypítésnek azt a beszédzavart nevezzük, melynél bizonyos hangokat a beszélő vagy mással helyettesít, vagy elferdít. A selypítő kutya helyett tutát, míg a dadogó k-k-k-kutyát mond. A hadaró túlságosan gyors beszéd miatt egész szavakat vagy szótagokat nyel vagy ferdít el. Hysteria. A gyermekhysteriát monosymptomatikus fellépése jellemzi. A felnőttek hysteriájánál ismert «stigmák» hiányzanak és a betegség massziv, túlhajtott alakban szokott fellépni, úgyhogy sokszor már az első pillanatban nyilvánvaló, hogy hysteriával van dolgunk. Létrejötténél nagy szerepet játszik örökölt terheltség, valamint a környezet nevelése és befolyása. Kiváltó ingerként rendszerint psychikus vagy testi trauma szerepel, mely gyakran egészen kisfokú. így pl. egy choreás látása egész iskolás osztály chorea imitatoriáját idézheti elő. Dadogóval való együttlét hajlamos gyermeknél ugyancsak dadogást idéz elő, ijedtség hysteriás némasághoz (mutismus), diphtheriá- nál alkalmazott intubatio hosszú időn át suttogó beszédhez, phlyktsena szemrésgörcshöz, pertussis hónapokig tartó izgatott köhögéshez, egyoldali fájdalmas lymphoma hysteriás torticollishoz, kisfokú sérülés a végtag vagy Ízület bénulásához vagy contracturájához vezet. Legismertebb (egyúttal a legértelmetlenebb) alak az ú. n. abasia-astasia : a gyermek nem tud járni és állni, azonban fekvéskor lábát egészen jól mozgatja. Minden egyes szerv meghatározott és rendszeresen ismétlődő
