Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
A központi idegrendszer betegségei
Agy daganat ok. 203 alakjait mutatja a gyermekkori hysteriának. Az emésztő tractus részéről hysterias reggeli hányás, cardiospasmus, pseudotumor a hasban és incontinentia alvi szokott fellépni. Az urogenitális apparatus részéről az ágybavizelés és a gyakori vizeletürítés — pollakuria — legtöbbször hysteriás eredetű. Ellenben igen ritkák a hysteriás görcsök. Minél idősebbek a gyermekek, annál inkább kerül túlsúlyba a női nem és annál inkább mutatkozik az érdekességre törekvő ösztön. Testi vizsgálatkor mindig megtaláljuk az összes neurastheniás tüneteket. Prognosisa jó. A fönnálló hysteriás tüneteket legtöbbször prompt meg lehet szüntetni. Azonban nincs semmi biztosítékunk arra, hogy bizonyos idő múlva a hysteriának valami más tünete fel nem lép, különösen akkor, ha a gyermekre kedvezőtlen, pl. hysteriás anyától eredő befolyások tovább hatnak. Kezelése : Az utóbb említett eseteknél arra kell törekednünk, hogy a gyermek eddigi környezetéből kikerüljön és valamilyen gyermekotthonban vagy más hasonló intézetben nyerjen elhelyezést. A fennálló hysteriás tünetek kezelése különböző. Néha a «meg- rohanási methodussah sikerül a gyermeket meggyógyítani. Egyetlen faradizáció elég ahhoz, hogy a ferde nyak vagy a némaság megszűnjék. Egy szondának levezetése egy csapásra megszünteti a régóta fennálló hányást. Egyetlen garatecsetelés meggyógyítja az izgatott köhögést. Máskor inkább a «céltudatos elhanyagolás» módszere ajánlatos : minél kevesebb figyelemre méltatjuk a choreás mozgásokat vagy a hysteriás dadogást és minél ritkábban figyelmeztetjük a gyermekeket ezek elhagyására, annál gyorsabban szűnnek meg. Ha azonban ezek a módszerek kudarcot vallanak, nem marad más hásra, mint a gyermeket kórházba vagy klinikára felvenni : a szokott környezet nélkülözése, (mely különben nem ritkán az orvos törekvései elé tudatosan akadályokat gördít,) igen hatalmas, a hysteriás tünetekre jó hatású lelki traumát jelent. A kórházban a gyermeket alaposan kell kezelni, leghelyesebben a physikális therapia segédeszközeivel (massage, fürdők, quarcfény, torna stb.), hogy lássa, hogy meggyógyításuk érdekében történik is valami. Naponként meg kell vizsgálni őket és a vizsgálatnál szuggerálni kell nekik, hogy napról- napra javulnak. Agydaganatok. Agydaganatok között a leggyakrabban agyi tuberculum fordul elő. Ez azonban rendesen nem okoz tüneteket, hanem csak sectiós lelet szokott lenni. Agydaganat klinikai képe alatt lefolyó tumorok rendszerint a híd táján, vagy a kisagyban vannak, tehát igen nehezen hozzáférhető helyen. Ezek gyakran cystikusan degeneráltak és magában az agyállományban ülnek, tehát esetleges operatiójuk mindenképen rossz prognosisú. A legelső tünetek : Hányás, szédülés és fejfájás. Ennek következtében rendszerint először meningitis tuberculosára gondolunk. Igen hamar társul ezekhez pangásos papilla. Az első életévekben lévő gyermekeknél a koponya megkopogtatásakor recsegő hangot kapunk (a szétnyíló koponyavarratok következtében). Később a daganat helye szerint izgalmi vagy bénulásos tünetek lépnek fel, néha erősebb fokú elhízás, öntudatzavar, pulsuslassúbbodás és Cheyne—Stokes-féle légzés, továbbá megvakulás opticus atrophia következtében és végül bekövetkezik a halál. Lefolyása nagyon különböző, néha több hónapra is kiterjed.
