Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
A gyermekkor szívbetegségei
154 A gyermekkor szívbetegségei. Teljesen kifejlődött myocarditis prognosisa (épen így vaso- motorbénulásé is) rossz. Kezelése : teljes testi és lelki nyugalom. A gyermeket etetni kell, fekve kell vizelnie és székelnie, nem szabad füröszteni, sem torkát ecsetelni (diphtheria, skarlát), sem fölöslegesen injectiót adni neki. Látogatókat sem szabad hozzá engedni. Akutan fellépő szívgyengeségnél vagy strophantint adunk intravénásán, vagy digitalist (digital vagy strophena Golaz vagy digalent, vagy digalysatum-Bürgert, vagy adigan-Richtert intramusculárisan), valamint adrenalint (tono- gent) is, vagy helyesebben glanduitrint. Lassan kifejlődő myocarditisnél vagy vasomotorbénulásnál ugyancsak digitálist, strophantint, cof fein-készítményeket és vérerekre ható szereket adunk (h. ö. 157. és 158. old.). A gyermekkori szívbajok prognosisa. A gyermekkori szívbetegségeknél nemcsak az a kérdés merül fel, hogy hogyan fog végződni a betegség, hanem mindig arra a másik kérdésre is felelnünk kell : hogy mi lesz később a gyermekkel? Ezeknél a megfontolásoknál kitűnik, hogy bár a gyermeki szív bizonyos szempontokból a felnőtteké mögött elmarad, azonban más tekintetben ismét előnyben van azzal szemben. A gyermeki szervezetnek sokkal jobb regenerátiós képessége van, mint a felnőttkoriénak. Már rámutattunk arra, hogy a szív- izomzat azzal a képességgel bír, hogy olyan helyeken, melyeken tulajdonképen hegszövetet kellene képeznie, új izomrostokat képez. Ehhez még az is hozzájárul, hogy gyermeknél a szív tömege nagyobb, mint felnőttnél. Ez plust jelent tartalékerőben. A gyermek erei sokkal tágabb lumenűek, mint későbbi korban. Ennek következtében myocardiumát az art. coronáriák jobban is látják el vérrel, azaz jobban táplálják. Ugyanez a körülmény teszi kedvezőbbé a vérnyomási viszonyokat is. Azonfelül nem szerepelnek gyermeknél azok a tényezők, melyek a vérnyomást felnőtteknél kedvezőtlenül befolyásolják : egyrészt coffeinnel, nicotinnal, alkohollal való visszaélés, másrészt betegségek, mint zsugor vese és érelmeszesedés. Végül arra is tekintettel kell lennünk, hogy a gyermekkorban a szív megterhelése testi megerőltetés által is aránytalanul csekélyebb, mint a felnőttkorban. Ezeket az előnyöket aztán ismét bizonyos hátrányok rontják le, mindenekelőtt az, hogy a gyermekkor épen a kímélés időszaka, mely később aztán megszűnik. Felnőttnél az életviszonyok általában ugyanazok maradnak és nála valamilyen szívhiba, mely az ő viszonyai mellett kompenzált, előreláthatólag tartósan kompenzált is marad. Gyermeknél ellenben az évekkel a megterhelés is növekszik és olyan szívdefectus, mely a gyermekkor mindennapi életteljesítményeinél még épen kompenzálva volt, később — ha a gyermek maga kénytelen kenyerét megkeresni — ezeknél a fokozódott megerőltetéseknél igen könnyen inkompenzálhat. Ugyanezzel a veszéllyel jár a test növekedése is. Már egészséges szívű gyermekeknél is fellépnek néha olyan zavarok, melyeknek oka abban van, hogy a szív növekedése nem tart lépést a test növekedésével. Annál könnyebben jöhetnek létre ilyen
