Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
A gyermekkor szívbetegségei
Szívizomgyulladás. 153 Klinikailag legveszedelmesebb a kezdődő hegesedés szaka, tehát a recon- valescentia ideje, amikor az izomzatot friss, lágy hegszövet fonja kereszt ül. Ebben az időben a testnek hirtelen megerőltetésekor, pl. ha a gyermek gyorsan felül ágyában vagy a diphtheriás gyerek először kel fel, a szívizom hirtelen túl- feszíttetik és hirtelen halál állhat be. Különösen mérgező hatású a diphtheriatoxin. Ez azáltal nyilvánul meg, hogy aránylag csekély anatómiai elváltozások mellett a bal kamra nagyfokú dilatatiója jöhet létre. Ha az anatómiai elváltozások a szív ingervezetési rendszerét érik, úgy a pulsus ritmusának zavara és hirtelen halál következhetik be. Parenchymás myocarditisen kívül interstitiális is jöhet létre (meningitis cerebrospinalisnál, typhusnál és streptococcusfertőzéseknél), valamint csomóképződéssel járó rheumás myocarditis is. Myocarditis fellépte infectiós betegségeknél a betegség második vagy harmadik hetére esik és legelőször azáltal válik észrevehetővé, hogy a gyermek feltűnő sápadtá lesz, néha hány is, bőrének turgora erősen csökken és általános elerőtlenedés benyomását kelti. Subjectiv panasza nincsen. Ellenkezőleg, súlyos myocarditissel bíró gyerekek, pl. diphtheriánál még % órával haláluk előtt is azt felelik erre a kérdésre, hogy hogyan vannak : «nagyon jól». Csupán egészen ritka eseteknél lépnek fel szívszorulási rohamok. Vizsgálatnál mindenekelőtt a pulsus szokatlan puha és könnyen elnyomható volta tűnik fel. A pulsus eleinte még ritmikus, azonban mindig kissé szaporább, később rendetlen és egyenlőtlenné lesz, néha igen ritka, esetleg 40 percenkint. A szív bal felé erősen megnagyobbodott. A csúcslökés látható, de csak igen gyengén érezhető. A szívhangok néha mindvégig tiszták és szabályosak. Máskor puha, systolés zörej áll fenn. A szív lüktetése igen. rendetlenné válhatik, úgy hogy a szívhangok is teljesen rendetlenek. Gyakran galoppritmus lép fel. A máj erősen megnagyobbodott, a vizelet fehérjét tartalmaz, néha a bokákon oedema fejlődik ki. A vérnyomás normális vagy kissé csökkent. A sensorium az utolsó pillanatig tiszta. Emellett az 1—2 hétig elhúzódó lefolyás mellett hirtelen halálesetek is fordulnak elő myocarditis következtében (diphtheria, typhus). Másrészt van olyan könnyű eset, melynél a myocardium károsított volta csupán a pulsus szaporább vagy rendetlen lüktetésén jut kifejezésre (skarlát). Sok esetnél, mikor az előbb említett tünetek között pusztulnak el a gyermekek, igen meglepők a sectional talált csekély anatómiai elváltozások, melyek egyáltalában nincsenek arányban a klinikai tünetek súlyosságával. Ez az oka annak, miért tulajdonítunk jelentőséget infectiós betegségeknél létrejött halálnál a myocarditises elváltozások mellett a keringés functionális zavarainak is. A méregnek a vasomotorcentrumra gyakorolt bénító hatása következtében — még működésreképes szívnél is -— a vérerek kitágulása jöhet létre, különösen a splanchnikus területén, úgy hogy a gyermek úgyszólván saját kitágult érrendszerébe vérzik el. Ilyenkor nem azért olyan üres és szapora a pulsus, mintha a szívizomzat mondaná fel a szolgálatot, hanem mert a szív túlkevés vért kap a peripheriáról. Azonban a vasomotorbénulás megkülönböztetése myocarditises szívgyengeségtől klinikailag nem lehetséges, legalább is biztonsággal nem. aso- motorbénulásra akkor következtetünk, ha csökken a vérnyomás, anélkül, hogy ■pangás lépne fel, továbbá akkor, ha a bőr vértelen, hideg és' melegre és mechanikus ingerekre nem reagál már. Ezzel ellentétben pangásos tünetek felléptét cyanosissal és dyspnoéval myocarditises tünetnek vesszük. A myocarditises tünetek elkülönítése endocarditisesektől is igen nehéz, sőt sokszor lehetetlen és csak hosszabb megfigyelés után válik lehetségessé.
