Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)

A gyermekkor szívbetegségei

146

A gyermekkor szívbetegségei.

később jelentkeznek a zörejek és igazolják, hogy endocarditis diagno- sisa, amit eddig csak gyanítottunk, helyes.

Máskor a betegség a gyermek panaszaival kezdődik. Ezek részben általános természetűek, mint hasfájás, gyors kifáradás, hányás, étvágytalanság vagy orrvérzés, részben olyan panaszok, melyek azonnal a szívre irányítják a figyelmet : szívtáji szúrás, szívdobogás, félelemérzés, rövid légzés. Ezek a panaszok gyakran olyan kisfokúak, hogy a gyermekek emellett ide-oda szaladgálnak. Máskor azonban csakhamar olyan nagy fokot érnek el, hogy a gyermekeket a legsúlyosabb kimerülés állapotában találjuk.

Vizsgálatnál systolés zörejt találunk a csúcs felett, a pulmonlis II. ékelt, a csúcslökés erősbödött, a szívtompulat változatlan. Gyermekeknél később sem nagyobbodik meg még hosszú ideig a szív. Némely friss endocarditisnél a zörejt jobban halljuk a bal III. bordaközben, mint a csúcson.

Néha azonban a vizsgálat eredménye nem olyan jellemző, amint azt előbb leírtuk. Bár a gyermekek súlyosan betegek és lázasok és a nyak vérerein erős pulsatiót látunk, továbbá az epigastrium- ban és a szívtájékon is, a megfelelő bordaközök rhytmhikus behúzódása mellett, a csúcslökés erősebb és kiterjedtebb, ellenben a szívhangok nem zörejesek, hanem csak azt észleljük, hogy a pulsusszám megszaporodott, a szívhangok nem tiszták és valamivel tompábbak. Mert ezeket a tüneteket a gyermekek minden súlyos, lázzal járó betegségénél megtaláljuk. Csak ha a gyermekek már néhány napig a legnagyobb nyugalomban ágyban fekszenek, tudjuk jobban differentiálni a hangokat és konstatálhatjuk egy kaparó zörej jelenlétét.

Ezen súlyos eseteknél rendszerint hamar megnagyobbodik a szívtompulat is. Balfelé a bimbóvonalon túl ér, míg a szívcsúcs az V. bordaközbe nyúlik le. A pulsusszám mindig erősen növekedik, a pulsus lágy és rendetlen. Az ajkak és orcák sötétpirosak vagy cyano- tikusak. A máj megnagyobbodott, a vizelet mennyisége csökkent, a bokákon és a keresztcsont fölött oedema képződik és a vizeletben fehérje és cylinderek találhatók.

Endocarditisnél a láz nem nagyon magas, az esti hőemelkedés csak kevéssel haladja túl a 38°-ot. Többnyire — de nem mindig — remittáló és igen sokáig tarthat és ilyenkor gyakran lázas állapot láztalannal váltakozik, úgy hogj^ bizonyos hullámszerű cyklus keletkezik.

Hogy lázas-e a gyermek vagy nem, az az endocarditis súlyosságával nincs összefüggésben. Éppen így nem bír jelentőséggel az sem, hogy az alapbetegség súlyos vagy enyhe lefolyású-e. Egészen enyhe skarláthoz vagy polyarthritishez a legsúlyosabb endocarditis társulhat.

A betegség anatómiai helye a bal szív billentyűi (endocarditis valvularis), különösen a mitralisnak az aorta felé fekvő billentyűszéle, ritkábban az aortabillentyűk. Az endocardium is meg lehet támadva (end. parietalis). A mikro- organismusok a billentyű szabad szélén telepednek meg és itt az endothel károsításához vezetnek. Szemölcsszerű fibrinfelrakodások keletkeznek (endoc. verrucosa), melyek később hegesen gyógyulnak és zsugorodáshoz és insuffi- tientidhoz vagy pedig a billentyűk összenövéséhez és stenosis-képződéshez, néha mindkettőhöz vezethetnek.

Az endocarditises elváltozások helyén könnyen támad más újabb meg-