Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Idősebb gyermekek táplálása és táplálkozási zavarai - Az étkezések száma és nagysága - Az egyes tápszerek használhatósága a gyermekkorban
ritkábban, mint a vele csaknem egyenrangú írót. Ezen utóbbit savanyú ize miatt nagyon szeretik a gyermekek és mint író-leves liszttel es cukorral készítve egynémely részén az országnak nagy szerepet játszik mint népies táplálék. Az író főértéke abban rejlik, hogy olcsósága mellett sok fehérjét tartalmaz. : */4 liter íróban annyi a fehérje mint egy tojásban. Sajt és túró mindenféle formában adható a gyermeknek. A sajt liagy fehérjetartalmánál fogva nagyértékű disetetikum az akut és chronikus hasmenések kezelésében. húst rendszeresen a harmadik ev végén adjuk. Az egyes húsfajták között marha-, borjúhús és házi szárnyasok jönnek számításba. Juhhús magas zsírtartalma miatt nem alkalmas. Ezen okból nem alkalmas a disznóhús sem, leszámítva a kolbászt és a sonkát. Nem annyira az a fontos, hogy milyen húst adunk, hanem az, hogy h°gyan készítjük el. A húst mindig jól el kell aprózni, fiatal gyermekeknek megdarálni, idősebbeknek finomra vágni. A húsból vagy csontból készített húsleves, valamint a húskivonat — a nagy nyomás alatt nyert nedves, besűrített kivonat — nagy szerepet játszik a levesek készítésénél. A halak, akár füstölve, akár főzve, az eddiginél sokkal nagyobb felhasználást érdemelnének. A kövér füstölt tengeri halakat, pl. angolnát és másokat gyermekeknek nem adjuk, pedig ok nélkül. A gyermekek ezeket jól emésztik és chronikus betegségben szenvedőknél, így pl. tuberculotikusoknál változatosságot hoznak az étrendbe. Ellenben a tojást a nép éppen olyan nagy becsben részesíti, mint a tejet. Adása ellen voltaképpen nem szólhatunk semmit, de amikor a gyermek tojást kap, azon a napon ennek megfelelőleg kevesebb tejet és húst kell adni. Különösen hangsúlyozandó még, hogy a gyermeknek nem lesz semmi baja, ha egyáltalán nem kap tojást és másrészt a tojás rendszeres etetésének sok káros következménye lehet : strophulus kiütések, prurigo, makacs intertrigók, fakósárga bőrszín és ideges tünetek. A fehérje nélkülözhetetlen a táplálékban, sem a zsír, sem a szénhydrátok nem pótolják. Bevitele nem szabad, hogy egy bizonyos alsó határt túllépjen. Más szempontból r a fölöslegben bevitt fehérje nem halmozódik úgy föl, mint például a zsír. Fehérjével való hizlalás nem lehetséges. A többletet a szervezet mint fölöslegeset kiválasztja. A fehérjével való túltáplálásnak tehát nincsen semmi haszna, azonkívül meggondolandó is. Legalább is a klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy a fehérjedús táplálás egy idő múlva károsan hat, különösen ideges gyermekeknél. A zsír gyermekeknél minden fajtájában használható . úgy a vaj, zsír, margarin, növényi zsír, mint a különféle olajok. A zsír a legkalóriadúsabb táplálék. Szénhyiratokkal sokáig pótolhatjuk ugyan a zsírt, mert a szervezet eltűri ezt, de — mint a háborús tapasztalat mutatja—-ezzel sem az egészségünknek, sem a jó közérzésünknek nem használunk. A táplálék fölösleges zsírja felhalmozódik a testben és tartalékul szolgálhat rosszabb időkre, vagy pedig ballast marad csupán. ^ . A szénhidrát is éppen olyan nagy erőforrás, mint a zsír. Aag> merte ben pótolható is zsírral, de nem teljesen, mert mihelyt bizonyos szénliydrat- minimumon alul maradunk, kóros tünetek állanak elő. A szénhydrátok képviselői főként növényi eredetűek: liszt, kenyér, burgonya, főzelék stb. Velük jut a testbe a cellulose is, méh Idősebb gyei inekek táplálása es táplálkozási zavarai. 11
