Birk, Walter dr.: A gyermekkor betegségei 2. A gyermekgyógyászat vezérfonala (Budapest, 1924)
Idősebb gyermekek táplálása és táplálkozási zavarai - Az étkezések száma és nagysága - Az egyes tápszerek használhatósága a gyermekkorban
10 Idősebb gyermekek táplálása és táplálkozási zavarai. A valóságban a táplálékfelvétel nagysága más dologtól függ, nem a táplálékszükséglettől. így elsősorban attól, amit mi a legtágabb értelemben étvágynak nevezünk. Ez pedig bizonyos mértékben az ételeknek a gyomorban való időzésétől függ. Amíg a gyomor nem üres, «ét vágy nedvet» nem választ el. A gyomorban időzés megint attól függ, hogy milyen az étel és hogy van elkészítve. Zsíros étel sokáig marad a gyomorban, éppen úgy a durván össze vagdalt, valamint a rosszul megrágott húsdarabok, hüvelyes veternények stb. Az étvágyat a hangulat és a lelki érzések is befolyásolják. Az állandóan egyoldalú, ízetlenül, rosszul elkészített étel undort kelt, leszállítja az étvágyat és ezáltal befolyásolja a táplálékfelvétel nagyságát. A táplálékfelvétel attól is függ, hogy miként kínáljuk a gyermeket. Ez a körülmény azért játszik nagy szerepet, mert általában a szülők nagyon hajlandók a gyermeknek a lehető legtöbbet adni enni. így nevelik a gyermekeket «nagyétkűekké». Ezzel ellentétben vannak kisétkű gyermekek. A kisétkűség sokszor azon alapszik, hogy nagyon kínáljuk őket. Mert bármily könnyen emészthető is az étel, vagyis bármily rövid ideig is időzik a gyomorban, ha igen sűrűn adjuk egymásután, sohasem lesz a gyomor üres és megszűnik az étvágy. Ebből látszik, hogy a nevelés is szerepet játszik a gyermek táplálásánál. így sok olyan táplálkozási zavar keletkezik, aminek a hibás nevelés az oka. A táplálék minőségén és mennyiségén kívül azt is figyelembe kell venni, hogy milyen a gyermek, mert a gyermekek sem egyformák. Vannak normális constitutióval bíró gyermekek, akiknek még a rossz táplálék sem árt meg, mert idejekorán és eredményesen tudnak maguktól védekezni durvább táplálkozási hibákkal szemben. Vannak azonban nem normális constitutiójú gyermekek is és éppen ezek a legérzékenyebbek a táplálással szemben. A nagy táplálékmennyiség felvételének nemcsak az az oka, hogy sokat kínálják a gyermeket : sokszor maga a táplálék a hibás, t. i. nagyon kevés jóllakottsági érzést kelt. így volt ez pl. a háború alatt, mikor a gyermekeknek igen sok főzeléklevest kellett enniök, hogy jóllakjanak, mert abból a fehérje és zsír jóllakasztó hatása hiányzott. Ami az egyes tápszereknek a gyermektáplálás céljaira való fel- használását illeti, arról egy pár szót előre kell bocsájtanunk. A gyermekek táplálásában nagy szerepet játszanak a tej és a belőle készített eledelek. Előbbit igen sokra kell becsülnünk. Benne megkapják a gyermekek azt a legnagyobb fehérjemennyiséget, amire szükségük van és pedig egészen addig, amíg rendesen megtanulnak rágni. Míg ez bekövetkezik, a gyermekeknek másféle fehérjére nincs szükségük, tehát sem húsra, sem tojásra. Fordítva, ha elég öregek ahhoz, hogy a felnőttek húsételeiből egyenek, akkor nincs szükségük tejre. A határ körülbelül a harmadik év vége. Addig kb. 1/2 liter tejet adjunk naponta. A tuberculosis veszélye miatt a gyermekek a tejet mindig forralva kapják. A tejfölt, a centrifugálás által nyert tej zsírt, adhatjuk alkalom- adtán, ha túltáplálásról vagy erősen tartalomdús táplálékról akarunk gondoskodni (pl. tuberculosisnál, betegség után), mindenesetre elővigyázatosnak kell lennünk, mert a tejföl hamar csinál hasmenést. A soványtejet ritkán használjuk a gyermekek táplálására, sokkal
