Berend Miklós dr.: A csecsemőbetegségek orvoslása (Budapest, 1907)

I. Fejezet - A mesterséges táplálás

54 föl (nucleon). Azonkívül még sok, ismeretlen szerepű anyag van az anyatejben, amelyek a tehéntejben hiány­zanak (csekély N. tartalmú, de nem fehérjeanyagok, Camerer és Söldner). | Bioiogikus különbségek. | „Minden állatfaj tejének oldott fehérjéje azonosnak látszik az illető faj vérsavó fehérjéjével, amely nagyobb emésztési munka nélkül egyenesen fel­vehető a vérbe, míg az idegen állatfaj fehérjéi bizonyos tekintetben méreganyagnak tekintendők, amelyet a szervezetnek előbb detoxinisálnia kell a bélfalban, azaz homolog fehérjévé átalakítania.“ (Hamburger, Schlossmannn és Moro.) Ez az új tan, bármilyen tetszetősnek látszik is, egyelőre még bebizonyítva nincs, habár azt el kell ismernünk, hogy a csecsemő szervezete az idegen fehérje első ada­golására akárhányszor reagál leucocytosissal. Specificus reaktionak azonban ez sem tekinthető, mert beteg bél- huzamnál még anyatej után is léphet fel leucocytosis. Meg kell azonkívül gondolnunk, hogy a fehérje „heterogen“ volta már a gyomornedv által megszüntettetik s még az esetleges praecipitinreactió sem bizonyít egyebet, mint azt, hogy az ezt vivő atomcsoport vétetett föl változat­lanul, a többi része a fehérjének azért felszívódhatott a rendes úton (Levy). Ha van is ennek a tantételnek szerepe, azt csak az újszülöttre ismerhetjük el, akinél genuinfehérje felszívódása be van bizonyítva; későbbi korban csak kivételesen, a legsúlyosabb betegségi formák- nál lehet szerepe. A tehéntejben bennfoglalt immun­B) immunanyagok. | anyagok csak a saját ivadéknál érvényesül­hetnek, csecsemőtáplálásnál elesnek, ami egyik főoka a mesterségesen táplált csecsemő kisebb immunitásának. | C) Fermentek. | Ugyanez áll, úgy látszik, a fermentekről is, melyek tekintetében különben is kimutathatók külömb- ségek a két tejfajta közt. Minden tejben van Lipase, dias­tatikus, proteolytikus és salolhasitó ferment, de a tehéntej­ben állandóan van oxydase, mig anyatejben csak colostralis állapotban, vagy emlőbeli gennyedésnél (a reactió t. i. a fehér vérsejtekhez van kötve). — Jó tudni, hogy A) Homolog és heterolog fehérje.

Next

/
Thumbnails
Contents