Berend Miklós dr.: A csecsemőbetegségek orvoslása (Budapest, 1907)

I. Fejezet - A mesterséges táplálás

52

szetes desinfektióját (Moro), aminek kétségtelenül van szerepe egyes bélbajok gyógyulásában.

Ezek azok a szempontok, amelyek alapján a mesterséges táplálást és a csecsemőkor emésztési megbetegedéseit tárgyalni fogom a következő sorokban.

Mesterséges táplálás céljaira nálunk csak a tehéntej jöhet tekintetbe s így a következőkben „mesterséges táplálék“ alatt mindig tehéntej értendő (kecsketej azonban pótolhatja kivételes esetekben a tehéntejet).

Míg a szopós gyermek növekedése közben mindig kevesebb fehérjét, cukor és zsírt vesz föl, addig a mesterséges táplálásnál éppen fordítva járunk el azáltal, hogy a gyermek fejlődésével csökkentjük a kezdeti hígításokat. A két tej összetételének egymás mellé állításából

100 gramm tejben van grammokban

Anyatej . . .

0.9

3.52

6.75

0.19

0.6

Tehéntej . .

3.0

3.55

4.51

0.7

0.3

fehérje

zsir

cukor

SÓ

Más, N tartalmú és ismeretlen testek

Tehéntej és anyatej közti külömbségek.

kitűnik a tehéntej háromszoros fehérje és sótartalma, ami a más állatokon is megállapított Bunge-fé\e törvénynek felel meg, mely szerint valamely állatfaj ivadékának növekedési gyorsasága: tejének fehérje- és sótartalmával mutat párhuzamot.

| Hígítás kérdése. | Ha a mesterséges táplálék készítésénél azt a természetes elvet állítjuk föl, hogy az vegyileg lehetőleg hasonlítson az anyatejhez, a fenti összehasonlítás értelmében hígítanunk kell és pedig háromszorosan, a tehéntejet, a keletkezett zsir és cukordeficitet pedig fehér és tejcukorral kell pótolnunk.

Sajnos azonban, hogy ilyen egyszerűen a dolog mégsem intézhető el. Nem a már említett tárgytalan félelem a túlzott fehérje nehezebb emészthetőségéről indokolja a hígítást; az is kimutatott dolog, hogy a tehéntejcasein kismennyiségü emésztetlen maradéka, a pseudonuclein (Knöpfelmacher) sohasem csinál zavarokat, de azon körül-