Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Részletes rész - I. Az újszülöttek megbetegedései (Fejlődési rendellenességek)
A köldök megbetegedései. 71 kifejezettek; edénylob gyanújánál az előre megtisztított és megmosott köldökfelé nyomást gyakorolva azáltal, hogy a hasfalat a symphysistől a köldök felé simítjuk, néha sikerül az edények tágult nyílásából genyet, vagy törmeléket kinyomni, a megtisztítása a köldöknek azért szükséges, nehogy az edényekből kinyomott geny a köldökben felhalmozott geny miatt figyelmünket elkerülje. Ha az edényekből genyet tudunk kisajtolni, úgy kórisménk biztos, ezen tünet azonban igen ritkán észlelhető. Azonban a köldök pontos megtekintése azért is fontos, mert az edénylob következtében tágult edények nyílásait láthatjuk a seb fenekén : az edények szájadékának ezen újabb kitágulása ugyancsak igen fontos jelét képezheti a kórismének. Ezek a köldökedénylob legfontosabb tünetei; iitérlobnál a köldöküterek és a hólyagtető által határolt háromszögletű terület feltűnőbb halványságát írta le Hennig; e tünet ép oly kevéssé megbízható mint a viszérlobnál leirt előtüremkedése a köldök- redőnek s a köldök fölött a genynyel telt viszér által előidézett (vagy csak supponált ?) kidomborodása a hasfalnak a középvonalban. Bár egy könyvben sincs említve, de mi legfontosabbnak tartjuk minden arteriitis vagy phlebitisre gyanús esetben a vizelet vizsgálatát; hogy a szervezet általános fertőzése megtörtént, fehérje kimutatása fogja- kétségtelenül bizonyítani, a fehérje meg nem jelenése a vizeletben már megállapított kórisme mellett pedig arra mutat, hogy a fertőzés még az edényekre localizált s nem általános, s ez a kórjóslat megtételére igen becses adatot szolgáltathat; ugyancsak fontos lehet a vérvizsgálat, ameny- nyiben általános fertőzés esetén a vérben is kimutathatók sokszor a baktériumok. Ha a betegség pár napra terjed és kevésbbé heves lefolyású, a kórisme felállítása már kevésbbé nehéz; első sorban a nagy súlyveszteség, a magas láz, a kifejlődő, más okból meg nem magyarázható átrakodási folyamatok; különösen lobos góczok fejlődése a tüdőkben, csontok, ízületek vagy a bőrben eléggé biztosítják a kórismét. Csatlakozhatik fültőmirigylob, sclerema, különösen az alsó végtagokon, orbáncz vagy csillapíthatlan köldökvérzés, merev vagy clonikus görcsök lehetnek a végső szövődmények; a székletek minősége attól függ, hogy képes volt-e a csecsemő a betegség kitörése után még szopni, esetleg híg székletek lehetnek jelen. A kórjóslat minden oly esetben, midőn elég biztosan megállapíthattuk az edénylobot, — (az pedig az általános fertőzés bekövetkezte előtt alig sikerül) majdnem feltétlenül rossz; lehetnek ugyan olyan esetek, midőn a megbetegedés az edényekre localisálva marad s ezen esetek egy kis százaléka gyógyulhat, de ezek alig kórisméz- hetők. Albuminuria nélküli eseteknél aránylag még legtöbb remény lehet a gyógyulásra, ha a szervezet másik fertőzésmérő gépe, a szívműködés, jó s a hangok nem nagyon tompák. Oly helyiségekből, ahol septicus csirok tételezhetők föl, távolítsuk el a csecsemőt. Az orvosra nézve igen fontos szabály: elébb a csecsemőt, aztán az anyát vizsgálni meg, továbbá feltétlenül tiszta kezelése Szövődmények. Kórjóslat. Prophylaxis.
