Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Részletes rész - I. Az újszülöttek megbetegedései (Fejlődési rendellenességek)
Fejvérdaganat, kephalhämatoma. Átlag- 0.4—0.6°/0-jénél az újszülötteknek észlelhető megbetegedés, lényege abban áll, hogy a szülést követő napokban valamely koponyacsont és a pericranium közt vérömleny halmozódik föl, miáltal tojásdad, félgömb vagy vesealaku daganatok keletkeznek. Mogyoró egész alma- nagyságnak lehetnek s 15—50 cm.3 vért tartalmazhatnak. Varrat vagy kutacs határait soha túl nem lépik. Rendesen nagyobbodik a daganat a szülést követő napokban, legnagyobb kiterjedését a 6—8-ik napon éri el, visszafejlődése hetek, sőt hónapokra is elhúzódhatik. Rendesen egy, néha kétoldali. Legtöbbször a jobb falcsonton észleljük, gyakoriságra ezt a bal falcsont követi, homlok, nyakszirt és halántékcsonton ritka. Fellépésének oka nem teljesen tisztázott. Legtöbbször a medencze alsó részeinek nyomása folytán tolódik el a fejbőr a koponyacsontok fölött, a mi a repedékeny edények szakadását s igy vérkiömlést idéz elő. Elősegíti a folyamatot a fejbőr erős tapadása a nedves szülő csatornához, továbbá a koponyacsontok gyakori egymásra tolódása a szülés alatt. Egyesek asphyxiát, mások a fejre gyakorolt nyomás hirtelen megszűnését, a koponyacsontok kóros képződését, csonthiányokat vettek föl előidéző okul, de ezek csak föltevések. Primiparák gyermekeinél sokkal gyakoribb a fejvérdaganat mint ismételten szülőknél. Inkább észlelhető fiuknál mint leányoknál, nagyobbrészt nehezebb szülés után, fej fekvéseknél gyakoribb, de farfekvéseknél is észlelhető. A fejvérdaganat gyógyulása kétféleképen történhetik, könnyebb esetekben a vérömleny egyszerűen felszívódik s a csonthártya újra a csonthoz tapad, vagy pedig ujonképzett csontlemezkékből álló burokkal veszi körül a csonthártya a duzzanatot; ez esetben a gyógyulás lassúbb s hosszabb ideig tapintható még a felszívódás után is kisebb-nagyobb túlcsonto- sodás a daganat helyén. Az esetek körülbelül harmadrészében, egyidejűleg a külső duzzanattal a kemény agykór és koponyacsont közt is jön létre egy rendesen kisebb vérömleny. (Belső fejvérdaganat). A fedő bőr rendes színezetű és tapintatu, a pericranium kékesen elszinesedett és pontszerű vérömlenyeket mutat. A daganat tartalma legtöbbször higfolyó vér ; a koponyacsont a daganat alapján kissé érdes, a széleken a csonthártya által termelt, friss állapotban kocsonyaszerű, későbbi szakban tömött, sánczszerű csontizzadmány látható, ilyen fedi a csontot és a csonthártya belső felületét is. Ugyanilyen jelleget tüntet föl a belső fejvérdaganat is. Kórokok és föllépés. Bonczlelet.
