Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Részletes rész - I. Az újszülöttek megbetegedései (Fejlődési rendellenességek)
Fej vérdaganat, kephalliämatoma. Tünetek. Kórisme. 64 A fejvérdaganat a szülés után rendesen alig' vehető észre, sokszor annál kevésbbé, mert fölötte a hasonló okok miatt fejlődő fejdaganat (Caput succedaneum) foglalhat helyet, s ez vonja magára először a figyelmet. A fedő bőr rendes szinezetii és tapintatu a fej daganattal nem szövődött esetekben vagy annak visszafejlődése után, a duzzanat nem fájdalmas, tisztán határolt. A hőmérsék rendes. Legnagyobb feszülését fennállásának 6—8. napján éri el, kifejezetten hullámzik. A tapintó ujj a harmadik naptól kezdve a széleken a csontsáncz keletkezését fig}re- lemmel kisérheti, esetleg tojáshéjának összetörésekor keletkező szer- csegéshez hasonló érzés tapintható. A daganat a csontot környező varratokon túl sohasem terjed s ez a legsarkalatosabb tulajdonsága. A duzzanat feszülése esetleg oly nagy lehet, hogy a csontalapot csak ballottálás által tudjuk kiérezni. A csecsemő közérzete jó, ha makacs álmosság, nyugtalanság vagy más agyi tünetek vannak jelen, úgy az a belső fejvérdag jelenlétére mutat, de ha az agyi tünetek súlyosak, arra is kell gondolnunk, hogy vérzés történt az agy felületére, amely hasonló okoknak köszöni eredetét mint a fejvérdaganat, de esetleg’ magában is jelen lehet külső vérömleny nélkül; ily vérzések létrejöhetnek az agyalapon is s egyes agyrészek roncsolására, görcsökre, később merev hiidésekre adhatnak okot; az ily gyermekek nagyobb része azonban már asphyxiában születik s éppen az agynyomás folytán az első 1—2 héten el is hal. — A fejvérdaganaí rendszertelen kezelése, megnyitása, genyedésre, a csont szuvasodására s átterjedőleg az agyhártyák genyedésére is vezethet, másrészt az sem tagadható, hogy ritka esetekben a vérömleny nyomása huzamosabb fennállás után a csont elhalását is előidézheti. A tésztás tapintatu elszinesedett bőrrel fedett, nem hullámzó, varratok által nem határolt, elmosódó határu, mindig az előlfekvő koponyarészleten fejlődött, az ujjbenyomatot megtartó fejdaganattól a megkülönböztetés nem nehéz ; utóbbi a 2—4. napon különben is eltűnik. Ugyanezen tünetek alapjan zárhatjuk ki az igen ritka kephalhämatoma subaponeuroticumot is, (a csont és fejsisak közti vérömleny) azon különbséggel, hogy utóbbi nem tésztás, tümöttebb, mmt a fej daganat, másrészt hetekig áll fenn, miáltal a fej daganattól különböztethető meg. Legfontosabb a fejvérdag megkülönböztetése az agy vagy agyhártya előesések különböző alakjaitól, utóbbiak sohasem lépnek fel a csontok domborulatán, még a falcsont íyilásai (foramina pariét.) helyén sem, hanem mindig varratok és kutacsok helyén, azonkívül a légzési mozgásokat követik, lüktetnek, többé-kevésbbé összenyomhatok. miközben a kutacs megfeszül és agynyomás tünetei, sőt görcsök is felléphetnek ; az agyelőeséseken azonkivül systolikus zörej is hallható, mely a fejvérdaganatnál hiányzik. Ha . a daganat genyedésbe megy át, a fedő bőr vele összenő és lobosodik : ez esetben a hőemelkedés sem marad el. Telleangiectasiáktól a tágult fedőviszerek, a csontsáncz hiánya, a bőr kékespiros elszinesedése. a duzzanat puhább tapintata folytán a megkülönböztetés ugyancsak nem nehéz.
