Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Általános rész - III. A gyermek vizsgálata
Gyermek vizsgálata. A gyermekvizsgálat módszerei ugyanazok, melyek felnőttek vizsgálatánál is igénybe vétetnek. Szemlélés, tapintás, kopogtatás, hallgatódzás, ezeket megelőzőleg a kórelőzmény megismerése és kiegészítésképpen vér és váladék vizsgálat. Nagyobb gyermekeknél a vizsgálat nem is igen módosul, de fiatalabb gyermekeknél az egyes módszerek alkalmazása más és a vizsgálati eredmény megitélése is a boncztani és élettani viszonyok alapján változik, következőkben a fiatalabb gyermek vizsgálatáról lesz tehát szó. A vizsgálat jól és köny- nyen akkor végezhető, ha a gyermek nyugodt és nem rakonczátlan, ezt szeretetteljes és szelid bánásmóddal, csekély Ígéretekkel rendszerint el lehet érni. A vizsgálatot úgy kell rendezni, hogy a gyermekre kellemetlenül, esetleg fájdalmasan ható fogások utolsóknak maradjanak, nehogy a beteget előre megfélemlítsük. A gyermek megvizsgálásához segély mindig szükséges. Beteg gyermekhez híva az orvos első teendője a kórelőzménynek a meghallgatása, czélszerii ezt a beteg közelében tenni, hogy az az orvos látását megszokja. Beszélgetés közben, feltűnés nélkül már a gyermek szemlélését megkezdjük, arczkifejezéséről, légzéséről, fekvése módjáról vagy tartásáról sokszor igy tájékozódunk legjobban. A kórelőzményben az önként elmondottakon kívül következőkről kell tudomást szerezni: milyen idős a gyermek, mióta beteg, mivel tápláltatik, ha csecsemőkoron túl van, hogy szopott-e? születése rendes időben és rendesen történt-e ? érdeklődni kell szülők és testvérek egészségi állapota felől (lues, tuberculosis, idegbántalom), nincs-e vagy nem volt-e a közelmúltban a családban, házban vagy ismerősöknél valamely fertőző betegség stb. Ha azután a vizsgálat folyamán egy bizonyos bántalom felvételére alapot találtunk, úgy ezen betegségre jellegző kórelőzményi adatokat utólao- is meg lehet szerezni, de nem tévesztendő szem elől, hogy még intelligens egyének is kérdések által a kimondásban befolyásolta,t- hatnak, ezért a kórelőzményre túlsókat adni nem szabad. Az anyával folytatott beszélgetés közben tehát már megfigyeltük a gyermek arczkifejezését és arczszinét, ezek némely betegségnél jellegzően változnak meg: merev tekintet, az arcz bőrének hirtelen színváltozásai agyhártyalobra emlékeztetnek ; beesett szemek, bágyadt, nyák czafatokkal fedett szaruhártyák, nagy elesettség mellett tesznek
