Berend Miklós dr. - Preisich Kornél dr.: A gyermekgyógyászat compendiuma (Budapest, 1909)
Részletes rész - I. Az újszülöttek megbetegedései (Fejlődési rendellenességek)
Kórokok és fellépés. Bonczlelet. Tünetek. xizújszülött merevgörcse. Trismus et Tetanus neonatorum. Ma már kétségtelen, hogy a felnőttek merevgörcsével azonos fertőző megbetegedés, metyet a Nicolaier-féle tetanus bacillus idéz elő, mely a földben, porban, szemétben található, némely vidéken oty nagy mennyiségben, hogy tetanusendemiákat hoz létre. A tetanus bacillus egy bnom anaerob pálczika, mely leggyakrabban a köldökseben, esetleg azonban más felhámhiányon át hatol a szervezetbe, a vérben szaporodik s különböző mérgeket, köztük a reflexgörcsöket előidéző Tetanint termel, ezen erős méreg hatása következtében jő létre azon tünetcsoport, melyet tetanusnak nevezünk s mely az egész izomzat tonikus görcsében áll. A csecsemők merevgörcse tehát egy sebfertőzés következménye. Miután a csecsemőnél reflexgátló központok még kifejlődve nincsenek, náluk tonikus görcsök aránylag könnyen jöhetnek létre; mindenesetre ez az oka annak, hogy forró fürdők a tetanus kifejlődését elősegíteni látszanak; annak oka, hogy miért áll csecsemőknél annyira a rágó izmok görcse — a trismus — előtérben, felnőttektől kissé eltérően, még nem teljesen tisztázott. Hogy a csecsemők merevgörcse sebfertőzés következménye, arra mutat azon körülmény is, hogy rendesen a 6—10. napon, tehát a köldökcsonk leesése után fejlődik; fellépése azonban néha a 2—3. héten is észlelhető. Azon vérzések, melyek a gerinczcsatornában rendesen láthatók merevgörcsben elhaltaknál, esetleg véres savós folyadék kiürülése a gerinczcsatornába csak másodlagos tünetnek tekinthetők ; ugyanígy kell felfognunk az agyhártyák, mellhártya, szivburkon esetleg látható hajszáledény repedésből származó pontszerű vérömlenyeket, melyek csak a merevgörcs által előidézett viszeres pangás következményei. A bac. tetani a köldöksebből rendesen kitenyészthető, vele eszközölt oltásokkal kísérletileg idézhető elő a merevgörcs. A betegség kitörését rendesen kisebb-nagyobb nyugtalanság előzi meg’, a csecsemő nyugtalanul alszik, összerezzen, felsikolt. Átlag 1 napig tart ezen előkészítő (prodromal) szak, esetleg azonban teljesen hiányozhatik. Az első tünet, mely a kór kitörésére figyelmeztet, a mindig nehezebb és nehezebbé váló szopás, ami a muse, orbicularis oris és a masseterek kezdődő görcsén alapul. Rendesen azt veszi észre a szoptató, hogy nem képes az emlőbimbót a csecsemő összeszoritott ajkai közé helyezni, vagy — ha már szopott a gyermek — hirtelen
