Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
X. A szülészeti antisepsis a sebészeti antisepsis hatása alatt
61 milyen antisepiicus oldallal méhűri mosást végezlek. Carbololdat alkalmazása után is láttak mérgezési tüneteket (collapsus, mely rendesen hamar elmúlt), ezeket «carbolzu- fall»-nak nevezték a németek; sublimatos méhűri mosás után azonban több mérgezés fordult elő, úgy hogy ezeket az elővigyázati méhöblitéseket csak nagyon rövid ideig alkalmazták. A szülészeti antisepsis ezen korszakát könnyelmű és veszedelmes sokattevés (polypragnasia) jellemzi. Bizva az antisepticum azon hatásában, hogy az képes minden ártalmat lemosni a kézről s a műszerről s kiöblíteni a hüvelyből és a méhből, igen sokat vizsgáltak s igen sokat operáltak, még akkor is, ha máskor, t. i. az antisepsis ideje előtt, tartózkodtak volna. Eredményeik, kivált intézetekben, jobbak lettek, mint azelőtt, de mégsem voltak kielégítők, ezt bizonyítja, hogy folyton uj antisepticumokat, uj kezelési módokat (prophylacticus méhűri mosás) kerestek. Ezen időszakban semmiféle haladást nem látunk Semmelweis felfogásához képest. Úgy mint ahogy ö javasolta, most is antisepticummal iparkodnak a fertőzést megakadályozni ; a módszer ugyanaz csak az eszköz más: nem chlórviz, hanem cárból, sublimát és sérülésekre jodoform. Uj csapáson indult, ha nem is szorosan a szülészeti antisepsis, mint inkább a gyermekágyi láz prophylaxisa tekintetében Credé, ki annakelőtte Semmelweis ellenfelei közé tartozott s a gyermekágyi láz epidemicus természete mellett foglalt állást. (Semm. könyve 471. old.) 1886-ban megjelent «Gesunde und kranke Wöchnerinnen» czimü könyvében kifejti, hogy a kéz még oly gondos fertőztelenítése sem óvja meg a nőt esetleges fertőzéstől; legczélszerübb ennélfogva lehetőleg keveset vagy egyáltalán nem is vizsgálni belsőleg a szülő nőket, igy vannak legjobban biztosítva fertőzés ellen. Kimutatja láztáblákkal s statistikai kimutatásokkal, mily kedvező lefolyásuak voltak ezen módszer alkalmazása
