Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)

XI. A szülészeti antisepsis bacteriologicus iránya

62

mellett a gyermekágyak. Credének nagy érdeme, hogy c volt az első, aki kijelentette, miszerint a kéznek bármel) fertőztelenitési módja nem teljesen megbízható.

Mert Semmelweistól kezdve Credé-ig az volt a vélemény, hogy a gondosan alkalmazott antiseplicum biztos eredménye az asepsis. Credé döntötte meg ezt a hitet s a buvárlást uj irányba terelte; nevezetesen kérdés lett: 1. Valóban nem léteznék módszer a kéz tökéletes, feltétlenül biztos fertőztelenítésére ? 2. Nem betegedhetik-e meg a gyermekágyas akkor is, ha egyáltalán nem vizsgálják, auloinfectio folytán ? Ezzel a második kérdéssel ismét felszínre került Semmelweis, mint a ki több mint 20 évvel azelőtt rámutatott a gyermekágyasok autoinfectiójára.

XI. A szülészeti antisepsis bacteriologicus iránya.

Jóllehet a hasadó gombáknak és bacteriumoknak a gyermekágyi láz előidézésében régebben is szerepet tulajdonítottak, mégis csak Credé könyvének megjelenése után, 1885—1880-tól kezdve indult meg ez irányban, nagyobb mértékű, uj irányú munkálkodás. Átkutatták a szülőcsatornát rendes viszonyok közt, azután a terhesség, szülés, gyermekágy alatt bacteriumtartalmára nézve (a genitale mikroflórájának nevezik), hogy tisztába lehessen hozni, nincsenek-e benne betegséggerjesztő csírok s ennélfogva nem történhetik-e megbetegedés kívülről bevitt fertőző anyag nélkül? Tanulmányozták a kéz fertőztelenitési módjait bacteriologicus alapon olyformán, hogy a fertőztelení- tett kézről hámot kapartak s azt tenyésztő talajba beoltották vagy az egész ujjat dugták a tenyésztő anyagba oltás czéljából s ezt tenyésztették. Ezek a vizsgálatok még nincsenek befejezve. Mai felfogásunkat a kérdésről a következőkben fogom vázolni.

Ami a szülőcsatorna mikroílóráját illeti, a vizsgálatok