Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
IX. Semmelweis és kortársai
48 »offene Briefe«-ben, melyeket ezen czimeken bocsátott közre »Zwei offene Briefe an Dr. J. Späth, Professor der Geburts hilfe an der k. k. Josefs-Akademie in Wien, und an Hofrat] Dr. F. W. Scanzoni, Professor der Geburtshilfe in Würzburg von Dr. I. Ph. Semmelweis, Professor der Geburtshilfe an dei königl. ungar. Universität in Pest. (Ofen, aus der königl, ungar. Universitäts-Buchdruckerei 1861.). Ez volt az első nyilt levél. A másodiknak ugyanaz a czime, csakhogy Siebold göttingai tanárhoz és Scanzonihoz van intézve. A harmadiknak czime: »Offener Brief an sämmtliche Professoren der Geburtshilfe von Dr. Ignaz Philipp Semmelweis, o. ö. Professor der Geburtshilfe an der königl. ungar. Universität zu Pest. (Ofen, aus der königl. ungar. Universitäts-Buchdruckerei 1862.). Könyvének ezen emlitett második részét és a nyilt leveleket nem lehet megindultság nélkül olvasni. Ádáz dühvei, még többször maró gúnynyal s sokszor bizony nagyon gorombán támadja ellenfeleit. Érthető, hogy ezek a közlemények akkor kínos feltűnést kelthettek, igy nem beszélnek úri társaságban s igy nem illik vitatkozni. Bárhol üli fel az olvasó valamelyiket, sértésre talál. A Sieboldhoz intézett levél 14-ik oldalán a 4-ik bekezdés: »Nem az én véleményemen lenni egyértelmű azzal: gyilkosnak lenni!« Ezt számtalanszor ismétli. A 18-ik oldalon »ezen infectorok, kik epidemicusok- nak nevezik magukat«, ez is sokszor előfordul. A 20-dik oldalon első bekezdés: »nem a szülőintézeteket kell eltörölni (kassiren), hogy a gyermekágyasok egészségesek maradjanak, hanem a szülészet összes tanárait, kik epidemicusok«. A 28-ik oldalon az utolsó bekezdés : Ön látja, udvari tanácsos ur, hogy most, mikor még a szülészet tanárai, kik hozzá udvari tanácsosok is, nem tudják, miképen keletkezik a gyermekágyi láz stb«. Spaeth-hez intézett levelében a 6-ik oldalon első bekezdés : »Ezen nyilatkozata által tanár ur meggyőzött, hogy szellemét nem világosította fel a puerperalis nap, mely 1847- ben Bécsben felkelt, bár olyan közel világított Önhöz«.
