Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
IX. Semmelweis és kortársai
49 Ugyanott a 3-ik bekezdés: »Tanomnak ezen makacs mellőzése, tévedéseken való ez a makacs kérődzés stb.« Scanzoni- hoz irt első levele 20-dik oldalán első bekezdés: »az Ön tana, udvari tanácsos ur, a tudatlanságból megölt gyermekágyasok hulláin alapul«. Ugyanahhoz a 21. oldal: »De ha Ön, udvari tanácsos ur, tovább is a járványos gyermekágyi láz tanában fogja nevelni tanítványait, anélkül hogy az én tanomat megczáfolta volna, akkor én Önt Isten és a világ előtt gyilkosnak nyilvánítom, s a »gyermekágyi láz története« nem lenne igazságtalan Ön iránt, hogyha azon érdeméért, hogy mint első szólalt fel életmentő tanom ellen, mint orvosi Nérót örökítené meg Önt.« A végtelenségig lehetne ezeknek a sértő támadásoknak közlését folytatni, melyek igy, összefüggésükből kitépve épen nem szépek, de a maguk helyén érthetők és menthetők, ha nem is tarthatjuk helyesnek a vitatkozás ezen módját. Bizonyos, hogy megjelenésük idején kínos hatást kelthettek, de az események Semmelweis keserves kifakadásait igazolták s a történet neki kell, hogy igazat adjon. Ö adatot-adatra halmozva, a legtárgyilagosabban érvelt; tana igazságától mélyen át volt hatva, ma tudjuk, hogy joggal: nem érthető-e ilyen körülmények közt, hogy az ellenállás, a tévedések hirdetése fellázította ? A lángész úgy látja a dolgokat, mint ahogy késő utódok látni fogják; természetes tehát, hogy az ellenállást is olyan szemmel nézi. Mit szólnánk ma, ha valaki a fertőzés lehetőségét tagadná? Semmelweis pedig már akkor úgy gondolkodott, mint mi ma. Tanát nem értették s ennélfogva el is ferdítették. Ismételten rámutattam, hogy milyen óvatos és szabatos volt minden nyilatkozata. Eleinte hullarészecskékről beszélt (cadave- röse Theile), melyek a kézre ragadnak s felismerhetők arról, hogy a kéznek ismételt mosás után is hullaszaga van. Csakhamar áttért a »bomlott állati szervi anyag« kifejezésre, mely a fertőzést okozza s következetesen mindvégig megtartotta. Dr. Berczeller : A szülészeti és sebészeti antisepsis története. 4
