Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
IX. Semmelweis és kortársai
47 isztályának közös előszobája volt, mégis érthetőbbnek tartot- ák, hogy az egyik részben a miasma, járvány hevesebb, mint ízt, hogy ott valami más okból pusztít a betegség. Minden árványos baj kevésbé pusztít, ha a betegeket kórházba teszik, zt tudták, hiszen a ragadós betegségek természetét ismerték; négis belenyugodtak abba, hogy a gyermekágyi láz-járvány ikkor szűnik meg, ha a kórházat bezárják. Mindent elhisz- íek, ami a hivatalos tudomány, az általánosan elfogadott elfogás keretébe beleillik, de az újat, ha még oly észszerű, lágyon nehezen ismerik el. Minden uj tan egy megcsontoso- lott felfogással találkozik, mely csak nagyon lassan puhul, nállik és tűnik el. Brown Séquard-t az ö megállapodott, nagy ekintélye sem tudta megóvni a gúnyolódástól, mikor a here- dvonattal tett kísérleteiről beszámolt s ma, alig 10 év után, íz organotherapia a legképtelenebb állításokat elbírja. A üentralblatt für Chirurgie 1902. évi 11. sz. 311. oldalán egy Franczia sebész-congressusról közölve van, hogy Vidal előadást lartott, melyben elmondta, hogy bélelzáródás esetében a bélnyálkahártya hámja nem képes jól teljesíteni azt a feladatot, tiogy a felszívott bomlási termékeket megfossza mérgező hatásuktól ; működési képességük fokozására a disznó bélnyálkahártyájának glycerines kivonatából 5-0 grm.-ot fecskendez be a betegnek minden hasmütét után. Ezen senki fenn nem akadt, mert a korszerű felfogásnak megfelel. A kortársak a felfogások erős megrázkódtatását nem bírják el. Ha a talaj valamely új eszme számára már jól elő van is készítve, akkor is csak lassan honosodhatik meg történeti fejlődés, átalakulás utján. Mindenre, a mi uj, az első megjegyzés az, hogy nem jó. Semmelweis ezt nem tudta megérteni s ez okozta életének tragicumát. Meg volt győződve, hogy azokat, kik nem akarták nézeteit elfogadni, nem becsületes meggyőződés, hanem ellenséges indulat vezeti. Könyve második részében, a »Correspondenzen und Stimmen in der Literatur für und gegen meine Lehre« czimü részben foglalkozik velük (273—539 old.) és a hires
