Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
VII. Semmelweisnek "Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers" czimű munkájának ismertetése
27 pnerperalis dispositio az újszülöttben nincs, hogyan kaphat gyermekágyi lázaid Miután látták, hogy a gyermekágyi láz szülés alatt, sőt a terhesség alatt is felléphet, el kellett hagyni a puerperalis hajlamot s feltételezték, hogy a terhesekné a vér sajátszerü elváltozása képezi a gyermekágyi lázra hajlamosító okot. Ezt az elméletet még kevésbé lehet újszülöttekre alkalmazni, így dől meg Semmelweisnál a gyermekágyi láz addig helyesnek tartott ok tana és fogalma. 3. Azok a nők, kik az intézetbe menet közben az úton szültek s úgy vétettek fel, igen ritkán betegedtek meg. Mi védte őket az intézet ártalmai ellen ? Ilyen u. n. utczai szülés a két intézetben némely hónapban 100 is volt (44 old.) s ezek egészségi állapota mindkét osztályon egyforma volt. Miért lehetett ez ? 4. Koraszülést szenvedett nők is sokkal ritkábban betegedtek meg. Ezek a nők ugyanazon ártalmaknak voltak kitéve, mint a többiek, sőt többnek, t. i. a koraszülést előidéző kóros hatányoknak is, mindazonáltal ritkábban betegedtek meg. Ezeknek az egészségi viszonyai a két osztályon egyformák voltak. 5. Igen gyakran megtörtént, hogy egész sora az egymás mellett fekvő gyermekágyasoknak megbetegedett s közülök még csak egy sem maradt egészséges. Ha az éjszaki fal hosz- szában fekvők betegedlek meg, hajlandók voltak meghűlést feltételezni, azonban máskor a déli fal mentén fekvők betegedtek meg. Hogyan lehetett ezt megmagyarázni, kivált miután ilyen jelenség a II-dik osztályon nem fordult elő, mert ott mindig szétszórtan betegedtek meg a gyermekágyasok. Contagium nem lehetett, mert az a II-dik osztályon épen úgy okozott volna sorozatos megbetegedéseket. De mi volt? Nem tudták. Az állami hatóságok több Ízben foglalkoztak az I-sö szülészeti osztály feltűnő nagy halálozási százalékával s többször bizottságot küldtek ki az ok kiderítésére, hogy a nagy
