Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)

VII. Semmelweisnek "Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers" czimű munkájának ismertetése

28

halálozás csökkentessék, de minden törekvés eredménytelen volt. Áttették mind a beteg gyermekágyast az I-sö osztályról más osztályokra. Azt remélték, jobban gyógyulnak majd, ha nem fekszenek együtt a gyermekágyasokkal s kevesebben fognak megbetegedni a szülőosztályon, ha a betegeket elviszik, t. i. hittek a gyermekágyi láz contagiosus voltában. Sem ennek, sem sok más intézkedésnek nem volt meg a kívánt és remélt hatása.

Az 1846-ik év vége felé a bizottsági tárgyalásnál az a felfogás győzött, hogy a gyermekágyi láz oka a szülöutak sértése a vizsgálatok következtében. Miután a bábák is vizsgálták a szülő nőket, de az ő osztályukon mégis aránytalanul kevesebb volt a megbetegedés, mint az orvosok osztályán, azzal iparkodtak ezt a különbséget megmagyarázni, hogy az orvosok kiméletlenebbül vizsgálnak, mint a bábatanulók. Különösen azokat a külföldi orvosokat vádolták kíméletlenséggel, kik szülészeti ismereteik tökéletesítése czéljából idese- reglettek. Elrendelték tehát, hogy k2 tanuló helyett csak 20 vétessék fel minden gyakorlati szülészeti tanfolyamba, {mely 2 hónapig tartott) s ezek közt legfelebb 2 külföldi lehessen; továbbá a vizsgálatok korlátoztassanak s csak a legszükségesebbek végeztessenek. Ezen intézkedésre 1846 deczember és 1847 január, február és márczius hónapjaiban a halálozás feltűnő módon csökkent (5'37°/0; 3-21°/0; 1’92%; 3-60°/0 volt), de már 1847 áprilisben 18‘27°/o volt a halálozás s később is nagy maradt. »Ebből kitűnt, Írja Semmelweis, a fenti vádak alaptalansága.« Ezen a helyen (50 és 51. oldal) igen érdekes fejtegetést sző be az epidémiáról és endemiáról, mely éles eszét dicséri: ugyanis elmondja, hogy az epidémia és endemia fogalmainak szerencsétlen összezavarása okozta, hogy olyan sokáig nem tudtak ráakadni a gyermekágyi láz igaz okára. Miután sok gyermekágyas halt meg, epidémiáról beszéltek s ezen feltevésnek megfelelőleg levegőbeli, égi és földi behatásokban keresték az okát, úgy mint más járványoknál, pl. a choleránál. Ez nagy és végzetes hiba