Berczeller Imre dr.: A szülészeti és sebészeti antisepsis története (Budapest, 1905)
VII. Semmelweisnek "Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers" czimű munkájának ismertetése
22 szerint állítja össze, hogy kimutassa, miszerint nem a legkisebb szülési számnak felel meg a legkisebb halálozás; a 12-ik és 13-ik táblán végül a 76 hónapot az absolut és viszonylagos halálozás szerint csoportosítja s kimutatja, hogy a legnagyobb halálozás nem akkor van, ha legtöbb a szülés és legzsúfoltabb az intézet. A helyiség fertőzött volta; ezt is felhozták okképen. Azt mondták, hogy az intézet nem is lehet egészséges, mert már annyi beteg gyermekágyas feküdt és halt meg benne, hogy a helyiség teljesen fertőzött (verpestet). Ha azonban ez lehetséges volna, a Il-ik számú intézetben több betegnek kellene lennie, mert az már régebben is szülőintézet volt sok beteggel akkor, amikor az I-ső számú épülete még nem is létezett. A szülőnök lelki állapotát is okolták. Azt mondták, hogy az I-ső számú intézetnek általánosan el van terjedve a rossz hire; tudják, hogy ott sokan meghalnak, ennélfogva a nők nagyon meg vannak ijedve, azért betegszenek meg és halnak meg. Az igaz, Írja Semmelweis, hogy az intézetnek rossz a hire. Néha szivettépő jeleneteket lehetett látni, mikor nők térdelve és kezeiket tördelve könyörögtek, hogy bocsássák el őket, ha véletlenül az I-ső számú intézetbe tévedtek, mikor a II-ikba akartak menni. Ez azonban nem lehetett a nagyobb halálozás oka, mert lelki izgalom nem okozhat olyan elváltozásokat, amilyeneket a gyermekágyi láz okoz. Aztán már sokáig nagy lehetett a halálozás az I-ső számú intézetben, ha ilyen hírhedtté vált, tehát a félelem nem magyarázhatja a nagy halálozás eredetét. Leírja aztán, hogy még a vallásos szertartásokat is vádolták. Az I-ső számú intézet betegszobája úgy volt elhelyezve, hogy a pap kén}télén volt 5 szobán keresztül menni, melyekben gyermekágyasok feküdtek, hogy a beteghez juthasson, mig a II. számú intézetben nem igy volt. Azt mondták, ez felizgatja a gyermekágyasakat s betegekké teszi. Ezt ilyen megható módon írja le Semmelweis: »Képzelhető, miképen hatott
