Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
Felosztás
23 A vélemény az orvosszakértöi ténykedés legfontosabb része^ sőt annak tulajdonképeni föladata, melylyel szemben a biró-orvosi szemle és a lelet csak a szükséges előmunkálatokat képezik. Tartalmára nézve megkülönböztetjük a vélemény megokolását, irányát, szerhez étét és határozottságát. A vélemény bizonyító okait a leletnek a jegyzőkönyvben fölsorolt adataiból és ezeknek az eset körülményeivel való egybevetéséből merítjük. Ez utóbbiaknak ismerete az eset orvosi megítélése czéljából a legtöbb esetben igen fontos, némely esetben elkerülhetetlen, és a nélkül az igazságszolgáltatás czéljainak megfelelő vélemény nem is adható. Innen van, hogy úgy az osztrák bűnt. perrendt. (83. §.), mint a »Szabályzat« (60. §.) elrendeli, miszerint a, szakértőknek a vizsgálati iratokból vagy tanúk kihallgatása által, az általuk kijelölendő pontokra nézve azon fölvilágosítások adassanak, melyeket a véleményadásra nézve szükségesnek vélnek; sőt ha a szakértők alapos véleményadás végett a vizsgálati iratoknak önmaguk által való megszemlélését nélkülözhetetlennek tartják, ha az ellen különös aggályok nem forognak fenn, velük magok az irományok is közöltethetnek (osztrák bűnt. perrendt. 83. §.), vagy pedig azokból a vizsgálóbíró, ha szükségét látja, kivonatokat ad. (»Szabályzat« 60. §.) *) *) Az 1888. évben benyújtott törvényjavaslat a bűnvádi eljárásról, 165. igában az ügyiratok egyrészének a szakértőkkel közölhetését megengedi, sőt elrendeli, hogy ha a szakértők véleményük előkészítése czéljából szükségesnek találják, újabb tanúk, sőt a terhelt is kihallgathatok, és a szakértők a kihallgatáson közvetetlenül kérdéseket intézhetnek. A javaslat megokolásá- nak idevonatkozó része szerint nem lehet teljesen elzárkózni azon aggály elől, hogy a szakértő az iratokból esetleg előre elfogult véleményt alkot magának, hogy az iratokból merített mellékes részletek befolyásolhatják Ítélő tehetségét, sót észleleteinek hiányait egyes vallomások tartalmából igyekszik pótolni. Ezért a javaslat a bíróság belátására bízza, mikor tartja az iratok közlését szükségesnek, és mily terjedelemben. Leghelyesebb, a javaslat szerint, ha megkívánja a bíróság a szakértőktől, hogy jelentsék ki az okot, a miért az iratokat megtekinteni óhajtják, mert így módjában áll a bíróságnak az iratok megtekintésének szüksége fölött határozni; nem volna azonban a javaslat szellemével összeegyeztethető, ha túlzott és alaptalan aggályoskodás miatt a bíróság a szakértők alapos működését· az iratok elvonásával megakadályozná. A megokolás ezen szavaiból kitűnik, hogy még napjainkban is vannak nyomai annak a fölfogásnak, mely szerint a vélemény kiíogásolható lehet, ha az orvosok annak szerkesztésénél nem tartják magukat egj^edül a vizsgálat
