Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
Felosztás
24 A véleményben foglalt következtetések irányát egyfelől bizonyos esetekre nézve a büntető törvény, osztrák bűnt. per- rendtartás, a bűnvádi eljárási »Szabályzat« által fölállított kategóriák szabják meg, így: a nem halálos testi sértés (büntető törvény 301., 303. §§.), elmeállapot (büntető törvény 76., 84. §§.; osztrák büntető perrendt. 95. §.) és végre halottvizsgálat (osztrák büntető perrendtartás 89. §., Szabályzat 66. §.) eseteiben; más esetekben a vizsgálóbíró intéz a szakértőkhöz kérdéseket, a melyekhez a véleményt alkotó következtetések alkalmazandók; végre előfordul, hogy ezen következtetések levonása minden irányban a szakértőkre bizatik. Szerkezetére nézve a vélemény világos és könnyen érthető legyen, s itt még inkább mint a lelet szerkesztésénél jogosult az a figyelmeztetés, hogy csak a szakember előtt ismeretes műkifejezéseket lehetőleg kerüljük. A vélemény lényege szempontjából alkalmával észleltekhez, mint a vélemény kizárólagos aggálytalan bázisához. bgyanezzel a fölfogással a gyakorlatban is találkozunk. A kolozsvári egyetem orvosi kara egy konkrét bűnügy fölülvéleményezése alkalmával a beküldött vizsgálati iratok alapján az elhunytnak a testi sértés után tanúvallomások által bizonyított viselkedését is fölhasználva, fölülvéleménvének megokolásában, a pótfölülvéleményt kikérő megkereséshez újból csatolt vizsgálati iratok között a kir. ügyészségnek idevonatkozó indítványa megokolásában a következőket mondja: »a szakértői fölülvélemény tárgyilagosnak (!) és kifogástalannak csak azon esetben tekintethetnék, hogy ha az elhunytnak a tettlegesség után tanuk által bizonyított magatartását figyelmen kívül hagyva, észleleteit (?) és abból vont következtetéseit maguknak a sértéseknek minőségére alapította volna !« A mindennapi tapasztalat bizonyítja, hogy igen sok esetben már a halál-ok megállapításánál (agyrázkódás, shock), de még inkább a vizsgálat alkalmával talált kóros elváltozás és a mások közreműködése közötti oko- zatos összefüggés földerítésénél a concret esetnek a vizsgálati iratokban foglalt körülményeit nem ismerve lehetetlen olyan véleményt adni, a mely ne csak a lehetőségek fölsorolásása szorítkozzék, hanem, a mennyire az adott esetben lehetséges, határozott alakban legyen tartva. Valamint a gyakorló orvosnak a diagnosis megállapítása czéljából a betegség előzményeinek és fejlődésének megismerésére a legtöbb esetben szüksége van, ugyanez áll az orvosszakértői működésnél azon körülményekre nézve, a melyek a vizsgálat adatainak létrehozásánál szerepelhettek. Teljesen megokolt a javaslat idevonatkozó motiválásának az a része, hogy a bíróság szólítsa föl a szakértőket az iratok megtekintése okának kijelentésére; ez által a bíróság meggyőződést szerezhetvén a szakértők által véleményük megokolásához szükségesnek deklarált konkrét adatok természete és azok fölhasználásának aggálytalansága felől.
