Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
Felosztás
22 mokban kifejezett pontos méretekkel és nem valamely megközelítőleg hasonló nagyságú tárgygyal való összehasonlítás által határoztassék meg; ugyanez áll folyadékok, vér, savó stb. meny- nyiségére nézve. Kerülnünk kell a jegyzőkönyvben a leírandó elváltozások kórjelzését magában foglaló kifejezéseket, hanem le kell írnunk ezen elváltozásokat részletesen, azokból a kórjelzés fölállítása a vélemény föladata. így pl. bonczolat alkalmával nem fogunk olyan kifejezéssel élni a jegyzőkönyvben, hogy valamely szerv gyúladása van jelen, hanem leírjuk az illető szerven talált kórboncztani elváltozásokat, melyekből minden későbbi szakértő úgy is ugyanazon következtetést fogja levonni. Miután a jegyzőkönyv, a véleménynyel együtt, a bíróság czéljaira szolgál, s ennélfogva kívánatos, hogy annak tagjai részére érthető nyelven legyen szerkesztve, iparkodnunk kell népszerű és közhasználatú kifejezéseket alkalmazni; olyan magyar műszavaknál pedig, melyek újak, vagy csak szűkebb körben ismertek, tegyük melléjek a latin vagy a görög megjelölést is. Az »Utasítás« szerint ezen kiviil, szükség- esetében, nagyobb világosság czéljából, a leírás után zárjel között kitehetö a leírni ezélzott kórállapot jelzője is. A lelet jegyzőkönyvre vételének befejezése után, az aláírás előtt, el nem mulasztandó annak a diktáló orvos által való szorgos átnézése, tekintettel a diktálás közben fölmerülhető kihagyásokra, tévedésekre, különösen pedig a jegyzőkönyvvezető előtt ismeretlen műkifejezésekre, melyeknek hibás leírása értelemzavaró lehet, sőt egyes mondat félreértésére adhat okot. A szükségessé váló szövegmódosítások, törlések és hozzáadások a jegyzőkönyv végén, a bírósági személyek által is aláírt záradék alakjában tüzetesen megjelölendők, megjegyezvén, hogy a jegyzőkönyv szövegében kihúzott helyeknek olvashatóknak kell maradniok. A jegyzőkönyv bezárásánál az előírt formai kellékek megtartásáról gondoskodni a vizsgálóbíró föladata, ha ez megtörtént, a jegyzőkönyvet úgy a vizsgálatban résztvevő orvosok, mint a bírósági személyek aláírják. A véleményt, annak megokolásával együtt, az orvosok vagy tüstént jegyzőkönyvbe iktathatják, vagy a vélemény írásbeli nyilvánítását tarthatják fenn maguknak, mire nekik kellő határidő szabandó. (Osztr. bűnt. perrendt. 84. §. Szabályzat 61. §.) A később írásban benyújtott vélemény bevezetésében fölemlítendő a vizsgálatot elrendelő hatóság, a vizsgálat helye, ideje és czélja.