Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
Felosztás
21 szinten ő szerkeszti a jegyzőkönyvnek az eljáró hatóság megnevezését, a vizsgálat helyének, idejének, tárgyának, czéljának és a vizsgálatban résztvevőknek megemlítését tartalmazó bevezetését. Ezután következik a vizsgálat eredményének: a leletnek jegyzőkönyvbe vétele, melyet az eljáró orvosok egyike a bíróság részéröl jelenlevő jegyzőkönyvvezetőnek diktál. Kivételt képeznének azok az esetek, a melyekben a fentebb említett okok valamelyikénél fogva a bírósági személyek a vizsgálatnál nincsenek jelen és az orvosok az egész ügyiratot maguk írják meg. Hogy a jegyzőkönyvnek a leletet tartalmazó része áttekinthetőbb legyen és másfelöl a véleményben a jegyzőkönyv egyes pontjaira való utalás megkönnyítése czéljából czélszerű a jegyzőkönyvnek ezt a részét, az eset különféleségóhez képest, két vagy több főrészre, így pl. holttestvizsgálatnál a legtermészetesebben a külső és belső vizsgálat eredményét tartalmazó részre osztani, melyeken kívül azonban egyéb főrészek is kijelölhetők, pl. ha a holttesten kívül eszközök, ruházat stb. szintén megvizsgáltattak. (Utasítás 88. §.) Ezen főrészek római számokkal, azok tartalma pedig egyes pontokba foglalva arab számokkal jelölhetők meg, megjegyezvén, hogy ezen kisebb tételek az egyik főrészből a másikba átmenve folytatólagos számokkal, nem pedig a számozást újra kezdve jelölendök meg. Tartalmát illetőleg a lelet a valóságnak megfelelő leírását nyújtja a vizsgálat alkalmával észlelteknek, szem előtt tartván, hogy a lelet első sorban az abban foglalt adatok fölülvizsgála- tának lehetősége végett vétetik jegyzőkönyvbe olyan orvosi szakértő egyén vagy testület részéről, a ki a tárgy vizsgálatában már nem vehetvén részt, a véleményben foglalt következtetések megítélése tárgyában a lelet adataira van utalva. Már ebből következik, hogy a vizsgálatnak kimerítőnek, az apró részletekre is kiterjedőnek kell lenni, és ennek megfelelőleg a leírásnak a vizsgálat nemcsak positiv, hanem negativ adatainak fölsorolására is ki kell terjeszkednie, a melyeknek jelenléte a concret eset természeténél fogva várható volna, mi által az orvosok azon utólagos kifogásnak veszik elejét, hogy egyes részletek figyelmüket kikerülték. A leírásnál czélszerű az általánosról a különösre, az egészről a részre menni át, a belső szervekre nézve pedig mellőzhetetlen a térfogat, alak, összeállás, szín, bennók, esetleg a fény és áttü- nőség megfigyelése és leírása. (Utasítás 88. §.) A térfogat sza
