Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
Felosztás
20 megállapított menetét, valamint bizonyos kérdések földerítését czélzó részleteit illetőleg is lényegesen különbözik, a mint ez kitűnik annak a megfontolásából, hogy a bírói vizsgálat tárgyát sok esetben ismeretlen egyének holttestei képezik, továbbá, hogy a vizsgálandó halotton a haláljelenségek és ezek között az igen gyakran előforduló nagyobbfokú rothadás okozta elváltozások, s végül az erőszakos halálnem gyanújával vagy tényével kapcsolatban olyan részletek tüzetes megvizsgálásának szüksége forog fenn, melyek kórbonczolási czélokból végezett tetemvizsgálatnál vagy épen nem szerepelnek, vagy csak igen alárendelt jelentőségűek. Végre képezhetik a vizsgálat tárgyát a legkülönbözőbb tárgyak, így: eszközök, melyekre nézve az a kérdés merülhet föl, hogy azokkal a halotton talált valamely sérülés okoztathatott, illetőleg okoztatott-e, továbbá haj- és szőrszálak azoknak azonosságát illetőleg a tettes vagy az áldozat hajszálaival, növényi részek, levelek, magvak stb. valamint általában valamely méreghez hasonló anyagok, különösen ha azok a lakásban megejtett helyi szemle, vagy az áldozat ruházatának átvizsgálása s még inkább, ha a bonczolás alkalmával a gyomorban találtattak. Ezeken kívül vérre, ondóra, magzatbélsárra gyanús foltok, melyek a ruházaton, de egyszersmind a legkülönbözőbb tárgyakon foglalhatnak helyet.*) Minden orvosszakértöi vizsgálat alkalmával jegyzőkönyv vétetik föl, metynek formai kellékeire a vizsgálóbíró ügyel, úgy*) Különösen ezen utóbbi vizsgálatok részint a mikroskopnak, továbbá a színképelemző készüléknek, részint kisebb vegyi műveleteknek alkalmazását teszik szükségessé, a melyekben való jártasság minden gyakorló orvostól is annyival inkább megkövetelhető volna, mert az jelenleg a betegágynál az orvosi diagnosis megállapítása czéljából is alig nélkülözhető. A legtöbb esetben nem is annyira ebben fekszik az oka annak, bogy a vizsgálatnál első sorban eljáró orvosok ilyen vizsgálatokat csak igen ritkán végeznek, hanem az azok végezéséhez szükséges készülékek és anyagok beszerzésében, melyre nézve a jelenlegi fölfogás szerint az orvosok saját magukra vannak utalva, épen olyan természetesnek találtatván, hogy az orvosok mikroskopot, spektroskópot, vegyi készülékeket is saját költségükön szerezzenek be, mint pl. a bonczoláshoz szükséges eszközöket. A m. kir. igazságügyminiszter 1872. évi 15.933. sz. a. kelt rendeletével utasította a törvényszékeket, hogy a vegyvizsgálatokat minden esetben a pesti országos mftvegyész által végeztessék.
