Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
Felosztás
19 ség, a nemi részek fejlődési rendellenességei; a szüzesség, terhesség, kiállott szülés stb. adhatnak okot. A kóros állapotok közül leggyakrabban az elmebetegségek, továbbá általában belső és külső betegségek (sérülések) képezik vizsgálat tárgyát, és pedig nemcsak azok jelenlétének, hanem egyszersmind az organismusra való jelentőségüknek, valamint lehető utókövetkezményeiknek, és előrement testi sértéssel való okozatos összefüggésük megállapítása tekintetében. Ezen vizsgálatok végrehajtása ugyanazon elvek alapján, ugyanazon módszerek segítségül vételével, valamint ugyanazon eszközök fölhasználásával történik, mint a klinikai vizsgálatok általában. A holttestek vizsgálatára vonatkozólag az osztrák bűnt. perrendtartás a holttest megszemlélését és fölbontását említi, és minden esetben mind a kettőnek foganatosítását rendeli el (86. §.), míg a »Szabályzat« (65. §.) a bonczolást mintegy a szemle eredményétől teszi függővé, elrendelvén, hogy »ha gyilkosság vagy emberölés bűntettének gyanúja forog fenn: a halott az eltemetés előtt szemlélendő meg (helyesebben megszemlélendő, mert az előbbi fogalmazásból az tűnik ki, mintha a fösúly e rendelkezésnél nem magára a megszemlélésre, hanem arra volna fektetve, hogy a halott megszemlélése az eltemetés előtt és ne az után történjék) és ha idegen kéz által eszközölt erőszakos halál gyanúja a szemle által sem háríttatnék el: a halott felbonczolandó«. Ez az intézkedés, az idevonatkozó tapasztalatokkal ellentétben, arra a föltevésre van alapítva, mintha külső sérülés nyomai idegen kéz által okozott halál minden esetében szükségképen és szembeötlő módon fenforognának, s így azoknak hiányából vagy észre nem vevésóből az erőszakos halál gyanúja elháríthatottnak tekinthető volna. A mindennapi tapasztalat bizonyítja, hogy ezen intézkedés keresztülvitele milyen végzetteljes következményekre vezetne. A bírói és rendőri holttestvizsgálat végrehajtásának módjára nézve a m. kir. belügyminiszter által az igazságügyminiszterrel egyetértöleg megállapított, 1887. évi 78.879/11. sz. alatt kiadott »Utasítás« intézkedik, melynek az egyes fejezeteknél fölsorolt specialis intézkedéseire utalva, általánosságban hangsúlyozandónak tartom, hogy a bírói holttestvizsgálat ugyanazon elvek alapján hajtandó végre mint az, a mely kórbonczolási czélokból végeztetik, mindazáltal ez utóbbiaktól nemcsak czélját, hanem rendeletileg. 2*
