Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
Felosztás
12 a) ............................. b) A szakértők működési díja -— a vegyészek és gyógyszerészek működési díjának kivételével — a 9. §-ban meghatározott összegek korlátain belül. 25. §. A kir. ügyész köteles a kir. biróságok utalványát, lia a megállapított összegeket tűlnagynak, vagy bármi okból indokolatlannak találná, kifizetés előtt, észrevételei és véleménye kíséretében, felülvizsgálás, illetőleg újabbi megállapítás végett a törvényszékhez bemutatni. A törvényszék által újabban megállapított összeg azonnal kifizetendő, az utalvány nyal együtt azonban az észrevételek is a számadáshoz csatolandók. Ugyanezen feliilvizsgálási hatáskör az aláírók által utalványozott követelésekre nézve az átalányrészletet kezelő járásbirákat is megilleti. A tanúk vagy szakértők, kik a törvényszéki elnök, a vizsgálóbíró, felülvizsgálat esetén a járásbiró által megállapított összeggel megelégedve nincsenek, a törvényszék felülvizsgálatát szintén igénybe vehetik; a törvényszék ily esetekben mindannyiszor a kir. ügyész meghallgatásával határoz. A szakértőkre általában, és ezek között az orvosi szakértőkre is, részben pedig kizárólag ezekre vonatkozó felsorolt intézkedések a szakértők megválasztásáról, kifogásolhatóságáról, a szakértői működés kötelezettségéről és a szakértők számáról szólnak. A szakértőknek a vizsgálóbíró által való szabad megválasztására, mint a bírói függetlenség kifejezésére, némelyek kelleténél több súlyt fektetnek, tekintettel egyfelől arra, hogy ezen választása által a bíró egy olyan szaktudományban, melyben nem járatos, mintegy ítéletet formál magának az egyes szakértők ismeretei és képessége felől és ennélfogva választása végeredményében subjectiv véleményen alapszik, továbbá tekintve, hogy különösen az orvosszakértői működéshez nem csupán elméleti ismeretek, hanem gyakorlati jártasság és tapasztalat is szükségesek, melyekre csak azon orvos tehet szert, a kinek több ízben van alkalma ide vonatkozó vizsgálatok végezése által megfigyelő képességét élesíteni, és ítéletében a szükséges körültekintést és biztosságot megszerezni. Ez utóbbi okok megfontolása vezetett arra, hogy az egyes törvényszékek területén az orvosszakértői teendők végezesóvel az igazságügyi miniszter állandó szakértőket biz meg, a kiket a vizsgálóbíró a concret esetben csak akkor mellőzhet, ha a késedelem veszélylyel jár, vagy ha azok különös viszonyok által gátolvák, avagy ha a concret esetben aggátyo- saknak látszanak. (Osztr. bűnt. perrendt. 79. §.)
