Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)

Felosztás

13’

Szakértökiil nem hivathatnak meg oly egyének, kik az illető bűnügyben mint tanuk sem hallgathatók ki, vagy meg nem eskethetők (Osztrák bűnt. perrendt. 80. §.); bonczvizsgálat nem bizható azon orvosokra, a kik az elhunytat az elhalálozást közve- tetlenül megelőzött betegség alatt orvosolták. (Szabályzat 65. §. Utasítás 12. §.) A mennyire lehetséges, nem alkalmazandó szakértő gyanánt a vádlottnak vagy a sértett félnek, a vizsgálóbírónak, a kir. ügyésznek vagy valamelyik tanúnak rokona. (Szabályzat 56. §.)

Közhivatalokban szakértökiil alkalmazottak, valamint azok, a kik a tudomány vagy művészet, illetőleg ipar azon ágát, melyre nézve oklevéllel bírnak, tényleg gyakorolják, kötelesek a vizsgálóbíró felhívása folytán mint szakértők eljárni. Ezen szabály alól csak fontos esetekben van kivételnek helye és a felhívásnak alapos okok nélkül nem engedelmeskedő szakértő a vizsgálóbíró által annyiszor, a mennyiszer 200 forintig terjedhető bírságban marasztalandó el. (Szabályzat 56. §.) Az idézés daczára a végtárgyalásnál meg nem jelenő szakértők elővezetését a bíróság elrendelheti; ha ez nem lehetséges, öttől ötven forintig terjedő pénzbüntetésre itélendők s egyszersmind a kimaradásuk által meghiúsult (elnapolt) ülés költségeit is tartoznak viselni; az újból kitűzött ülésen való megjelenésük biztosítására elővezetési parancs bocsátható ki. (Osztrák bűnt. perrendt. 230. §.)

Az orvosszakértői működés kényszerének kiterjesztése minden aktiv gyakorló orvosra azon a vélekedésen alapszik, hogy az ilyen vizsgálatok végezéséhez szükséges gyakorlati jártassággal kivétel nélkül minden gyakorló orvos bir. Igaz ugyan, hogy a nálunk jelenleg fennálló tanulmányi és szigorlati rend értelmében minden leendő orvosra nézve a törvényszéki orvostannak egy féléven át való hallgatása kötelező, valamint hogy a törvény- széki orvostan szóbeli szigorlat tárgyát is képezi. Mellőzve e helyen annak a fejtegetését, hogy a szaktudományi qualiíicatio említett tényezői, tekintettel a törvényszéki orvostan kiváló gyakorlati fontosságára és jelenlegi terjedelmére, kielégítőknek mond- hatók-e, tény, hogy az orvosok túlnyomó nagy része az oklevél megszerzése után idejét és erejét az orvosi gyakorlatnak szenteli, a törvényszéki orvostannal sem elméletileg, sem gyakorlatilag többé nem foglalkozik, annak, mint egy rá nézve inkább és inkább idegenné váló stúdiumnak, fejlődésével nem tart lépést, es míg a