Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

I

Iatrophylactes, h. L. iatro- phylacta.

latrophysicus, a, urn, (laigo;, orvos; cpvonxög, természethez tartozó) természetes orvosláshoz, természetes módú gyógyításhoz tartozó, iatrophy- sikus.

latros s. iatrus, i, h., (large Íno, gyógyítok) orvos.

latrosophista, ae, h., (largo;, orvos ; oocpioiyg, tanúit, bölcs) elméleti vagy böl- cselkedő orvos.

latroteclina, ae, h., (largóg, orvos ; ré/vtj, mesterség) gyakorlati vagy gyakorló orvos.

latrotechnes, is, ae, h. L.

iatrotechna.

latrotechnica, ae, n., (laigog, orvos ; xé'/vri, mesterség) gyakorlati orvostan.

latrotechnicus, a, um, (laigog, orvos ; ré/vrj, mesterség ; icus, rag) gyakorlati orvostanhoz tartozó, gyakorlati orvostani, iatrotechnikus.

Ichnographia. ae, n., (í/vog, jel, minta ; ygácpco, írok) vázlat.

Ichnos, eos, n., nyom, lábnyom.

Ichor, or is, h., (l/wg, isteni vér, vérfolyadék) ev, eves folyadék. JoJZJLt.

IchoroSUS, a, um, (1. ichor) eves, evszerű.

Ichorrhaemia, ae, n., (l/d>g, c5gog, h ; ulfia, arog, k., vér) evvérűség.

Ichthya, ae, n., (l/tiva, ag, n., száraz halhőr) reszelék.

Ichthyelaeum, i, k., (l/öó;, vog, li-, hal; éXaiov, ov, k., olaj) halzsír.

Ichthyocolla, ae, n., (1/&vg, hal; y.ólht, enyv) hal- enyv, vizaliólyag.

Ichthyographia, ae, n., (I/4kvg, hal; ygríupo), írok) hal-leírás.

Ichthyoides, (l/4kvg, hal; ides, rag) halszerű, halkinézésű.

Ichthyologia, ae, n., (l/Dvg, hal ; löyog, beszéd) haltan.

Iatrophylactes.

Ichthyomantia, ae, n., (1/4) vg, hal; jiavieícr, jóslás) jóslás halakból, haljóslás.

Ichthyopliagia, ae, n., (l/4h)g, hal; cpayelv, enni) halevés.

Ichthiophagus, i, h., (l/dv;,

hal; cpayeiv, enni) halevő.

Ichthyios s. ichthyius, i, h.,

(l/&vg, hal; log, méreg) halméreg.

Ichthyosis, is, eos, n., (l/4kvg, hal) pikkelyes kiütés.

Ichthyotomia, ae, n., (l/d-vg, hal; lé fives, metszek) halboncolás.

Ichthyotomus, i, h., (l/d-vg, hal; léfivw, metszek) halboncoló, halboncnok, ichthyotomus. Ichthyotoxicum, i, k., (l/4kúg, hal; rogiy.óv, méreg) halméreg.

Ichthys, yos, h., (l/dvg) hal.

Icicaharz, es, k., icikagyán- ta, különböző icikafaj októl.

Icon, iconis, n., (slxwv, óvog, n) kép, hasonlatosság.

Icosandrius, a, um, (e'íxooi, húsz; dvtjg, ávögóg, h., férfi) húszhímes, húsz- porodás.

Ictericus, a, um, (1. icterus) sárga, sárgaságból eredő.

Icterus, i, h., (Ixilg, menyét; ixregog, galbula, zöldes színű madár) sárgaság, sárgakor.

— albus, sápadtság, sápadt- kór, sápkór.

— haematogenes,(ar/í«,aro;, k., vér ; yíyvofiae, leszek, eredek) vérbeli sárgaság, vérvegyi sárgaság.

— hepatogenes, (fpnag, aiog, k., máj ; yíyvofiai, leszek, eredek) májbeli sárgaság.

— neonatorum, újszülöttek sárgasága.

— niger, setét sárgaság.

— viridis, zöldes sárgaság.

Idea, ae, n., (előo), észreveszem) eszme.

— fixa, rögeszme.

ideagenicus, a, um, (löéa, eszme; yíyvofiui,eredek) eszmenemző, ideagenikus.

Ideális, is, e, (Idea, eszme) eszményi.

Idealismus, i, h., (Idéu, eszme) eszményiség.

Ichthyomantia.

Ideenjagd, n., eszmezavar, eszmetódulás, eszmeker- getődzés.

IdenticuS, a, um, (idem, ugyanaz) azonos.

Identische Netzhautpunkte,

azonos, megfelelő receg- pontok.

Identitas, atis, n., (idem, ugyanaz) azonosság.

Ideographia, ae, n„ (Idea ; ygácpoi) eszme-leírás.

Ideológia, ae, n., (löéa, eszme; Xóyog, beszéd) eszmetan, gondolattan.

Ideosynchysia, ae, n., (löéa, eszme ; oóy/voig, zavar) eszmezavar, gondolatza- var, félrebeszélés.

Ideosynchysis, is, n. L. ideosynchysia.

Idiobule, es, n., (iöiog, saját; ßovXevoig, tanácskozás) saját vélemény, önvélemény, saját akarat, önakarat, véleménysajátság, - akaratsajátság.

Idiobuleusis, is, eos, n. L. idiobule.

Idioctonia, ae, n., (iöiog, a, ov, egyéni; xróvog, ov, h., gyilkolás ; xreívw, meggyilkolom) öngyilkosság.

Idioctonus, i, h., vagy n., (1. idioctonia) öngyilkos.

Idiomuscularis, e, (íőtog; muscularis) izombeli, izomban lefolyó.

Idiopathia, ae, n., (löiog ; ná- dog, ovg, le., betegség) ön- szenvi betegség.

Idiopathicus, a, um, önszenvi, idiopathikus.

Idiosyncrasia, ae, n., (íöiog, saját; ovv, val, vei; ygdióig, vérmérséklet) természetsajátság, alkati sajátság, összeférlietlenség.

Idiosyucraticus, a, um, (idiosyncrasia) különös v. sajátságos természetű, ösz- szeférhetlen, idiosynkra- tikus.

Idiota, ae, h., (Idíotitjg, ov, h) tompa elméjű, bárgyú, együgyű.

Idiotie, n., együgyűség.

Idiotismus, i, h., (löunna[ióg, durva beszéd) butaság, bárgyúság.

Idrofobia, n., (ol.) L. hydrophobia.

Idrofobia.

131

9*