Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)

Dr. Molnár Jenő: Fogorvosok kiképzése Európában

A fogorvosok kiképzése Európában. r Iita: dr. Molnár Jenő egyetemi tanársegéd. Hogyan lett az empíriából tudomány, mi volt az útja a fogorvos­lásnak a vásári kóbor foghúzótól az orvosdoktor stomatologusig né­hány nyugati országban, azt egy rövid cikk keretében nehéz volna összefoglalni. Nem közlünk történelmi adatokat arról sem,hogyan lett a primitiv felszerelésű magániskolákból egyetemi klinika. Nem fog­lalkozhatunk továbbá azzal sem, hogyan alakult jelenlegi szakmai fel­szerelésünk egy ambiciózus színész által feltalált műszertől (Léclusej, az emelőtől, a modern csontsebészet összes instrumentumaival ellátott műtőig. Szakmánk jelenlegi oktatása — mint általában minden tudomány­ágé — igen gyors fejlődésnek van alávetve. A tudományos fogorvos­lás az ő alig kétszázadon történelmével, igen sok érdekes egyéniséget és kitűnő tudóst mutat fel. Közülük egy sem volt megelégedve szak­mája helyzetével — a többi orvosi specialitások között — és mind a szakma tudományos emelését is céljául tűzte ki. Talán ennek is tud­ható be, hogy szakmánk, fiatal kora ellenére, a legtöbb országban ugyanúgy van elbírálva, mint bármely más orvosi specialitás. Dacára a szakma gyors fejlődésének, mégis azt kell látnunk, hogy alig egy-két ország az (Olaszország és Franciaország), ahol az orvos- tanhallgatók tantervében a stomatologia kötelező tantárgy. A legtöbb nyugati országban azonban a fogorvoslás oktatása egészen speciális keretek között történik. Továbbiakban röviden ezekkel óhajtunk fog­lalkozni A tőlünk nyugatra fekvő országok közül csak Olaszország és Ausztria az. ahol orvosdoktorátus nélkül nem lehet a stomatologiát — mint specialitást — gyakorolni. Ezen országok egyetemi intézményei nagyjában a mienkével azonosak. Minden orvosi fakultáson van a stomatologiának egy professzora, aki egyben az egyetemi stomatolo- giai klinika igazgatója is. Olaszországban nemcsak a stomatologia kö­telező tárgya az orvosszigorlatoknak, hanem újabban a fogászati pro­fét ika is. Vannak országok (Spanyolország és Belgium), ahol a fogorvosok egyideig teljesen azonos kiképzést nyernek az orvostanhallgatókkal, ugyanazon tárgyakból vizsgáznak és később folytatnak csak speciális tanulmányokat, amelyeknek elvégzése után fogorvosi diplomát nyer­nek. Spanyolországban az első 3 évet bármelyik orvosi fakultáson hall­gathatják a leendő fogorvostanhallgatók és csak vizsgáik sikeres leté­40

Next

/
Thumbnails
Contents