Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)
Dr. Molnár Ferenc: Cavitás-alakítás aranybetétekhez
Dr. Molnár László 3. a metszett felületű kavitásnál levágtuk (lecsiszoltuk) a zománcot nagy kiterjedésben ott, ahol már felületesen vagy mélyen mészte- lenedett, azon a területen, ahol gyakran lép fel recidiv szuvasodás anélkül, hogy a dentinben is sebet képeznénk. A széleket mégis messze, az immunfelületek határáig terjesztjük ki. Az így előkészített fogak a betét becementezése után alig vagy egyáltalán nem érzékenyek hőingerekre, fogbélelváltozás, degeneratio vagy éppen elhalás ilyen preparáció mellett igen ritka és a gingivalis fal mentén recidiv caries is alig fordul elő. A preparáció tehát a Black-féle kavitásalakítástól különbözik: külső alakjában, mert a mély dentinszekrényt nagyrészt a slice helyettesíti; a buccolingualis és axialis falak viszonya a gingivalis és pulpalis falakhoz más.A slice-ot (a metszett oldalsó felületeket) úgy képezzük ki, hogy a lenyomat eltávolítását és a betét behelyezését megköny- nyítse (tehát kissé occlusal felé hajlik). Az oldalsó és axialis falakat a rágófelszín felé kb. 5°-os hajlásszöggel döntjük. A gingivalis fal itt igen rövid, elesik tehát a recidiv caries szempontjából egy igen veszélyes felület, ahonnan a caries egyenes úton halad az aránylag közelfekvő fogbélhez. Régebben úgy hitték, hogy a tökéletes betét hajszálnyi pontossággal tölti ki a ka,vitás egész üregét és ideális az, ha a dentinhez mn- denütt szorosan odafekszik. Ma inkább csak a külső, széli záródást tartjuk igen fontosnak és az a vélemény, hogy a jó hővezető fém és az élő dentin közé kerülő izoláló cementréteg nem szükséges rossz, hanem inkább előnyös a fog vitalitása szempontjából. Előnyös és szigorú kritikát jelent önmagunkkal szemben, ha a betétet becementezés előtt a kavitásba helyezzük és röntgenkontroll- felvételt készítünk. Becementezéshez jó phosphát vagy rézcementet használunk és a betétet apró lökésekkel faékkel és kalapáccsal vagy külön erre a célra készített ú. n. inlay-behelyezővel juttatjuk helyére és szorítjuk ki a fölös cementet (Prime seater's and mailet). Célszerű a cementet megkeményedésig nyomás alatt tartani. Az inlay-bchelyező- nek (seater) a vége puha fémből van, a kalapács pedig bőrrel bevont, hogy az ütéseket ezáltal letompítsuk. Hídhorgonyokul a slice-preparációkba helyezett betétek kiválóan alkalmazhatók, a széles oldalsó lap igen jó forrasztási felületet nyújt. Irodalom: Szabó József: Gyakorlati fogászat.Universitas, Bpest, III. kiadás. Gillett- Irving (New-York): Gold inlays by the indirect system. Dent. It. of. Int. 1927—1928. vol. XLIX—L. Lauper (Zürich): Indirecte Inlay-Technik. Schw. M. f. Z. 1930. Nr. 10. Eldon L. Knox: Slice extension lap preparations and restorations. The Journ. 1932. okt. 1927. John 1. Travis: The necessity for revising preparation for the cast gold inlay. The Dental Cosmos. D. A. 1925. Pichler: Lehrbuch der Kavitäten-Preparation. Résumé : Description de la méthode de „slice preparation“ pour les caviiés approximales des dents postérieures (Classe II. aprés G. V. Black). Les avantaqes de cette prépdration, les indications et la technique sont aussi traitées. 304
