Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)
B) Részletes rész - I. A különböző himlőfajok azonosságának kérdése
Részletes rész 17 A himlőellenes oltást leggyakrabban a felkaron végzik. A bőrnek mindkét felkaron 2—2 scarificatioja után a himlőnyirkot bedörzsöljük. V. Pirquet szerint a traumás reactio 24—48 órára eltűnik. 4—5 nap múlva kis papula keletkezik, 6. napra ez erősebben kiemelkedik, keletkezik az aula. 9. napon az oltás környéke sávosán átivódik, piros, ez az area. Ezzel egyidejűleg kifejlődik a himlőpustula, központi besüppe- déssel. Ez később beszárad és 16—18 napra esik le, heget hagyva hátra. Knöpfelmacher és Nobl a subcutan oltást ajánlották, Leiner intracutan oltást. Singer e célra 40-szeresen hígított nyirkot használt (Kovács). A himlőellenes oltás átlag 10 évre nyújt védelmet, ezért ennyi idő eltelte után revaccinatio végzendő. Magyarországon az 1876. évi XIV. és 1887. évi XXII. törvénycikk a himlővédőoltást kötelezővé tette. E törvény mellett az 1887. évi 40.180. belügyminiszteri rendelet szerint az első évben kell a gyerekeket himlő ellen beoltani humanizált, vagy állati nyirokkal. A 12. év betöltése előtt újraoltásnak kell megtörténni. Az oltás káros következményekkel járhat. Ekzema esetén generalizált vaccina keletkezhetik. A gyerek lappangó betegségeit a \mcci- natio súlyosbíthatja. Legsúlyosabb complicatio a vaccinatios enkepha- litis. Amint kiderült, a complicatiok oka az, hogy az igen virulens himlőnyirokkal való oltás a gyerekeket igen erős reactionak teszi ki. Ennek elkerülésére Angliában a scarificatiok számát egyre szállították le. Üjabban a himlőnyirok hígítását ajánlották. A himlőellenes immunitást illetőleg régebben Prowazek felfogása volt elfogadva, t. i. hogy a himlőimmunitas szöveti immunitás. Ez azt jelenti, hogy az immunitás nem antitestek keletkezésének következménye, hanem a sejtek érzéketlenségéből folyik. Ezt a felfogást képviseli Levaditi és Nicolau. Régebben egyedül a felhámot tartották a himlővel szemben fogékonynak. Azt is észlelték, hogy a cornea immunitása bőrimmunitást nem okoz, s a bőrimmunitas corneaimmunitast nem hoz létre. A régi adatokkal szemben kiderült, hogy a himlővirus a vérbe és a belső szervekbe is bejut. Griiter kimutatta, hogy a bőr és cornea immunitásának éles elkülönítése nem lehetséges. Kétségtelen, hogy a cornea hiányos keringési viszonyai magyarázzák meg a cornealis és általános immunitas időbeli eltérését. Az általános variola- immunitásban az agy és here is résztvesz. Amíg régebben variola ellen immunis egyének vérében nem tudtak immunanyagokat kimutatni, újabban kiderült, hogy ilyenek vérsavójában praecipitatiot, com- plementkötést adó és viricid immunanyagok találhatók. Ledingham, Zurukzoglu és Joffe szerint az antitestek termelésében a reticuloen- dothelnek van szerepe. Irodalom. Bland: Brit. Journ. Exp. Path. 1928, 10, 145. — Calmette et Guérin: Ann. Inst. Past. 1901, 15, 161. — Carrel et Rivers: Compt. Rend. Soc. Biol. 1927, 96, 848. — Craciun and Oppenheimer: Journ. Exp. Med. 1926, 43, 815. — Cumming: Arch. Path. 1929, 7, 916. — Eagles and McClean: Brit Journ. Exp. Path. 1930, 11, 337. — Gerlóczy und Vas: Béri. kiin. Wochenschr. 1917, 54, 377. — Guarnieri: Cbl. Bakt. 1894, 16, 299. — Haagen: Cbl. Bakt. Őrig. 1928, 109, 31. — Kovács: Deutsche med. Wochenschr. 1925, 51, 322. — Ledingham: Journ. Path. Bact. 1927, 30, 12. — Lewis and Andervont: Am. Journ. Hyg. 1927, 7, 505. — Lentz und Gins: Handbuch der Pockenbekämpfung und Impfung Berlin, 1927. — Li and Rivers: Journ. Exp. Med. 1930, 52, 465. — MacCallum and Oppenheimer: Journ. Am. Med. Ass. 1922, 78, 410. — Noguchi: Journ. Exp. Med. 1918, 27, 425. — Ohtawara: Scient. Rep. Gov. Inst. Inf. T)is. Tokyo 1922, 1, 203. — Parker and Nye: Am. Journ. Path. 1925, 1, 325. — Paul: Cbl. Bakt. Orig. 1915, 75, 518. — Scott and Simon: Am. Journ. Hyg. 1923, 3, 401. — Baló: A láthatatlan kórokozók
