Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)
A) Általános rész - 3. A filtrálható virusok affinitása bizonyos szövetféleségekhez - 4. Cytoryctologia - sejtzárlatok tana
6 Általános rész V. Prowazek és Halberstädter a finom vörös szemcséket parasitáknak gondolta, míg a kék szemcsék a parasiták hatására keletkező reactios terméknek, köpenynek felelnek meg. A parazitákat Prowazek chlamy- dozoonok-nak, köpenyes élőlényeknek nevezte. 1908-ban Lipschütz azokat a filtrálható vírusokat, amelyek mikroskoppal láthatók, tekintet nélkül arra, hogy hatásukra reactiotermék keletkezik-e, vagy nem, kerek alakjuknál fogva strong yloplasmák-nak nevezte. A strongylo- plasma y4 μ nagyságú szemcse. A szemcsék biscuit-, vagy sulyzó-ala- kúak, esetleg kettős pontokban vannak elhelyezkedve, ami az oszlás mellett szól. Így a molluscum contagiosum vírusa a strongylo- plasma hominis, a szárnyashimlő kórokozója a strongyloplasma avium. Strongyloplasma azonos az elemi testtel, amely a trachoma sejtzárlataiban található, vagy a himlőpustulában talált Paschen-íéle testekkel. Amíg a sejtzárlatok legnagyobb része a sejt protoplasmájában van, Lipschütz 1921-ben a herpes febrilis hólyagtartalmát házinyúl corneájára oltva, a cornea stratum spinosumának hámsejtjeiben magon- beliili sejtzárlatokat talált. A hyperchromaticus maghártyától világos zónával elválasztva savanyú festékekkel festődő sejtzárlat található, az alfa-test. Lipschütz genitalis herpesből beoltva házinyúl corneáját, hasonló testeket, a beta-testeket kapta. Ugyanő zosterben az intra- nuclearis zoster-testeket találta. Az acidophil magonbelüli zárlatokon kívül LipsQhütz basophil magonbelüli zárlatokat is talált. Lipschütz 1928-ban a kanyaró-roseolában a fedőhám basalis sejtjeiben, folliculusok hámjában és perivascularis infiltratio histiocytái- ban a centriolumok hypertrophiáját és megszaporodását észlelte. Elnevezése szerint a mikrocentrum elváltozásaival járó bőrbetegségek a cen trod ermosisok. Lipschütz szerint azok a filtrálható vírusok, amelyek hatására a protopiasmában keletkezik sejtzárlat, a cytooikon-csoportba tartoznak. A karyooikon-csoport magába foglalja azokat a vírusokat, amelyek hatására a mag zárlata keletkezik. A cy tokár yooikon-csoportban a mag és protoplasma egyaránt tartalmaz sejtzárlatot. A cytooikon-csoportba tartozó \Tirus-betegségek a következők: Molluscum contagiosum, epithelioma contagiosum, tehénhimlő, juhhimlő, lyssa, mozaik-betegség, trachoma, blenorrhoea neonatorum, sertéspestis, házinyulak fertőző myxomatosisa, halak lymphocystis-betegsége, dél- afrikai lóbetegség, tyúkpestis, szopornyica. A karyooikon-csoportba a következő virus-betegségek tartoznak: Herpes febrilis, herpes zoster, varicella, házinyulak virus Ill a, tengeri malacok submaxillaris mirigybeli vírusa, visceralis betegség, aphthoid, bornai betegség, polyeder-betegség, száj- és körömfájás, sárgaláz és egy békafaj: a discoglossus pictus bőrének megbetegedése. Basopliil sejtzárlatok találhatók: a verruca vulgaris, condyloma acuminatum, laryngealis papilloma, márnák epitheliomájában. A cytokaryooikon-csoportban a sejtmag és protoplasma egyaránt tartalmaz sejtzárlatot. Idetartozik a variola vera, paravaccina, nigériai és Palesztinái szárnyasbetegség, pontyok variolája. A centrodermosisok közé Lipschütz szerint a kanyaró, esetleg rubeola, pityriasis rosea, lichen ruber planus tartozik. Vannak bizonyos sejtzárlatok, amelyeknek természete ismeretlen. Kurloff Ehrlich laboratóriumában 1888-ban tengerimalac lymphocytái-
