Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)
A) Általános rész - 1. Bevezetés
A) Általános rész 1. Bevezetés. A XIX. század második felében a bakteriológia fejlődése következtében igen sok addig ismeretlen aetiologiájú megbetegedés kórokozóját ismertük meg. Természetes volt e felfedezések következtében, bogy az addig ismeretlen aetiologiájú betegségek kóreredetét oly irányban kutatták, nem lehetne-e valamely újabb baktériumot találni, amely az illető betegség kórokozója. Sok betegséggel kapcsolatban, bár fertő- zéses eredetük kétségtelenül megállapítást nyert, baktériumoknak aetio- logiai szerepét igazolni nem lehetett. 1881-ben Pasteur gondolt arra, hogy a lyssa kórokozója oly kicsi, hogy nem láthatjuk. Iwanowski a dohány mozaik-betegségét illetőleg 1892-ben megállapította, hogy a levelek kipréselt nedvét baktériumok számára átjárhatatlan filteren szűrve és vele egészséges dohánypalántákat beoltva, a betegség előidézhető. Loeffler és Frosch 1897-ben azt állapították meg, hogy a száj- és körömfájás folyamán keletkezett hólyagok tartalmának filtrátumával átolthatjuk a betegséget. Ezáltal nyilvánvalóvá lett, hogy a baktériumoknál kisebb kórokozók is vannak, olyanok, amelyek mikroskoppal sem láthatók. Azok a kórokozó ágensek, amelyek baktériumok számára átjárhatatlan filtereken áthatolni képesek, a filtrálható vírusok. Természetes, hogy a filteren való áthatolás alapja az, hogy a filtrálható vírusok a baktériumoknál sokkal kisebbek. Mivel a filtrálható vírusok nagy része még a legerősebb mikroskopi nagyítással sem látható, joggal nevezhetjük ezeket Kruse elnevezésével aphanozoonoknak. Szinonimák: láthatatlan kórokozók, ultramikroskopos, submikroskopos vírusok. Beijerinck a dohány mozaik-betegségének kórokozóját contagium vivum fluidumnak nevezte. Ha ugyanis mozaikos dohánylevelek nedvét erősen meghigítjuk, a betegség úgyis előidézhető és a vírusnak a sorozatos átoltások alatt való felszaporodása annak élő volta mellett szól. Viszont Beijerinck a kórokozót agar-agar lemezbe való beszürem- kedése miatt folyékonynak képzelte. Beijerinck elnevezése kifejezi azt a bizonytalanságot, amely a filtrálható vírusok mibenlétét illetőleg megnyilvánult. További vizsgálatok mégis azt mutatták, hogy a filtrálható vírusok corpuscularis elemek. Kiderült, hogy a láthatatlan kórokozók egy része bizonyos körülmények között mégis láthatóvá tehető, pl. a szarvasmarha pleuropneumonia contagiosájának kórokozója változó alakú, átlag jj. nagyságú. A filtrálható virus-betegségeket gondosan tanulmányozva, hasonló nagyságú képleteket sok betegség termékeiben lehetett találni. Lipschütz 1908-ban a mikroskoppal láthatatlan Baló: A láthatatlan kórokozók. 1
