Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)

A) Általános rész - 1. Bevezetés

2 Általános rész filtrálható vírusokkal szemben a láthatókat strongyloplasmák-nak nevezte, kifejezve ezzel azt, hogy a látható filtrálható vírusok kerek szemcsék. Ha a mikroskopi láthatóság határa 0.1 μ., a strongyloplas- mák nagysága μ. körül mozog, tehát ennél nagyobb. A strongylo- plasmák vizsgálata azt mutatta, hogy kerek szemcséken kivül befűző­dött biscuit-alakú, vagy kettős pont formájában elhelyezkedő képletek is előfordulnak köztük, ami szaporodásuk mellett szól. Jellemzi a strongyloplasmákat, hogy a bakteriológiában használatos festési eljárá­sok közül csak a Loeffler-féle csillófestéssel és Giemsa-festéssel tüntet­hetők fel. A filtrálható vírusok láthatóvá tételével újabban Barnard foglalkozott. Bechhold és Villa aranyerősítési módszerrel igyekeztek a vírusokat láthatóvá tenni. Az a körülmény, hogy hosszabb centri- fugálásra a vírusok leülepednek, szintén corpuscularis voltuk mellett szól. Az ultrafiltratio eredményei ugyancsak mind azt mutatták, hogy a filtrálható vírusoknak még láthatóvá nem tehető formái is corpuscu- larisak. Kérdés, mik a filtrálható vírusok: baktériumok, vagy proto- zoonok? Éppen az oszlási formák miatt a vírusok inkább a protozoo- nokhoz sorolhatók. Ronx 1903-ban 10 filtrálható virus által okozott betegséget foglalt össze. Azóta számuk jelentékenyen megszaporodott. A különböző gyulladást okozó filtrálható vírusokon kivül megismertünk olyanokat, amelyek a daganatok aetiologiájában szerepelnek. Kiderült az is, hogy a baktériumoknak és protozoonoknak is előfordulhat filtrálható alakja, amely láthatatlan, de amelyből ismét látható baktérium vagy proto- zoon keletkezik. Amióta a bakteriophag ismeretessé vált, állandó probléma, hogy az mi. Amíg D’Herelle szerint a bakteriophag élő virus, amely a bak­tériumokon élősködik, addig főleg Bordet iskolája szerint a bakte­riophag nem élő, hanem chemiai anyag, amely az oldott baktériumok­ból regenerálódik. Mrowka a tyúkpestis-virussal kísérletezett. A peri- cardialis izzadmányban, amely a vírust tartalmazza, csersavval vagy ammoniumsulfáttal kicsapta a fehérjéket. A csapadék fertőző volt, de a felette levő folyadék nem. Mrowka szerint a tyúkpestis vírusa abnor­mális globulin. Schweizer lóserumban emulgeált tyúkpestis-virust csa­pott ki tanninnal. Szerinte a csapadék a vírust magával ragadja. Minél tovább áll a csersav a csapadékkal érintkezésben, annál inkább csökken a virus virulentiája. Ez a virus élő volta mellett szól. Ha élet­telen anyag a bakteriophaghoz hasonlóan regenerálódhatik, a fertőzés­ről való felfogásukat át kell alakítanunk. A filtrálható vírusok nagy fertőző képességgel bírnak. Sokszor igen kis adag már előidézheti a betegséget. Jellemző a filtrálható víru­sokra, hogy chemiai ártalmakkal szemben a baktériumoknál nagyobb ellenállást tanúsítanak. Amíg 50%-os glycerin a közönséges baktériu­mokat megöli, a filtrálható vírusoknak hosszabb idő alatt sem árt. Régebben a filtrálható vírusok tenyésztése nem sikerült, újabban ez sok esetben megvalósítható volt. További jellemző tulajdonsága a filtrál­ható vírusoknak, hogy bizonyos szövetféleséghez sokszor elektiv affini­tással bírnak. Ez az affinitás lehet az ektodermához, vagy az idegrend­szerhez, esetleg bizonyos szervekhez. A filtrálható vírusok hatására a megbetegedett sejtekben gyakran sejtzárlatok keletkeznek, amelyeknek diagnostikus értéke van. Filtrálható vírusok hatására a szervezetben

Next

/
Thumbnails
Contents