Balassa János: A hassérvekről (Pest, 1853)
I. Szakasz. A hassérvekről általában - A. Boncztani viszonyok
2 Tárgyalási vázlat. Szólni fogunk pedig 1-ör : A hassérvekröl átalá- n o san , ezen pont alett megcmlitvén mindent, ini a bajnak ös- méretére és gyógymódjára lényeges s a mi minden hassérvne- mekkel közös. Egy 2-ik szakaszában tárgyalásunknak az egyes hassérvekröl szólandunk, a mennyiben náluk eltérések forognak fenn az első szakaszban mondottaktól. Mindegyikét ezen szakaszoknak megint olly módon fogjuk tárgyalni, hogy a) az illető résznek idevágó boncztani viszonyait veendjük szemügyre; b) a bajnak kórtani mibenlétét; c) a kórjcleket fogjuk felsorolni, és a kórismét megalapitni; végre d) a gyógymódról szólani. I. szakasz. A hassérvekröl általában. A') Boncztani viszonyok. A hasüreg zárt tömlőt képez, mellynek falai egy részt engedékenyek, más részt kemények és szilárdak, izmok, bönyék és csontok által alkotvák. Belölröl ezen falakat a hashártya vonja be, melly egy minden haszsigereket körülfoglaló és bevonó zsacs- kóbul áll, kiviilröl a kültakaró fedi a hasfalakat. A sérvek támadásának alapkellékeit egyrészt a hasfalak alkatási mivoltában s az azokat képező szövetek elhelyezési mód_ jában, másrészt a hasüregbeli zsigerek mozgékonyságában kell keresni. Ezért szükség boncztani tekintetben főleg e két pont fölött tisztába jönnünk. Azon képletek sorában , mellyek a hasfalak alkatásához járulnak, csupán három van, melly a hasfalakra mindenüvé elterjedt, — ezeknek egyike a has hártya, másika a hasnak úgynevezett legbelsőbb bönyéje, liarmadika a bőr- alatti kötszövet. — A többi képletek egyegy részére terjednek csak el a hasfalnak, s azoknak egyike a másikkal határos, egyik kiegészítéséül szolgál a másiknak. És épen illy helyeken,
