Balassa János: A hassérvekről (Pest, 1853)
I. Szakasz. A hassérvekről általában - D. Sérvek különböző állapotai
23 szakadást is szenvedhetnek, mi mindannyiszor lobhoz, sőt fenése- déshez vezet. Ez állapotnak kórjelei: a sérvdagnak fényesebbé létele főleg púpja körében, mig a sérvnyilás környéke kevésbé feszes tapintatu (fontos megkülönböztető jel a kizárt sérvtől, mellynél ha feszes is maga a sérvdaganat, a sérvnyaknak köre, annál minden bizonnyal még feszesebb, további kérjelek : a dagnak érzékeny és fájdalmas mivolta, hőbb mérséklete, a dagnak hanyatt fekvés alatti csekély kisebbülése (szinte megkülönböztető jel a kizárt sérvtől, melly hanyatt fekvés alatt nem kisebbül), hol külsérelem működött, zűzodásnak és lobnak tüneményei a bőrszínén. Ott, hol töm (ö repedés történt: a dagnak sebes növekedése s a lobnak felmagasztalt jelei; holfenésedés állt be: a nagyfokú dagnak lazává létele, a dagbeli fájdalom csökkenése, nyomogatás alatti serczegés stb. A lobfolyamatnak ezen különböző fokaival és a lobnak kisebb vagy nagyobb kisugárzásával a sérvzsigerek többi részére , egybefüggnek: has- puffadás és székeleti rendetlenség, mig a korlátolt lobfolyamat a dagban t a r t; konok székszorulás, fájdalmas haspuffadás, böfögés, émelygés, hányás, csuklás, szomjúság, forró bőr, sebes érütés stb.; ha nagyfokú a lob és a hasbeli zsigerekre elterjedt: szerfölötti haspuffadás, és fájdalmasság, hideg verejték, olthatlan szomj, beesett arcz, hideg végtagok, kicsiny szapora érverés, a hányásnak, gyakran a székszorulásnak megszűnése, de a helyett a csuklásnak folyton tartása stb. mint mind megannyi tüneményei a sérvdag- ban beállott (és nem korlátolt) fenésedésnek. Ezekbül kitűnik, hogy mozgékonytalanság sérveknél kizá- rodáshoz is vezethet és pedig nem ritkán, vagy azáltal, hogy a kitért belek bélsárral szerfölött megtömetnek és a nagyobbodott tömeget egybeszoritja az aránylag kisebb tér, vagy azáltal, hogy lobos torlódás által megdagadnak a kitért zsigerek, s a tér számukra keskeny lesz. De végre kizáródás azáltal is jöhet még létre mozgékonytalan sérveken, ha rögtön ható nagyobb erőszak által uj zsigerrészek szorittatnak ki a kitágult sérvkapun , miáltal aránylagos keskenyülése idéztetik elő a sérvtömlőnek. Midőn az iméntiekben mozgékonytalan sérvekről szólottunk és azokat azonosítottuk odanött sérvekkel, ezt azért tettük, mert leggyakoribb okául sérvek mozgékonytalanságának odanövések
