Balassa János: A hassérvekről (Pest, 1853)
I. Szakasz. A hassérvekről általában - D. Sérvek különböző állapotai
22 zsigerrészek szomszéd zsigerekkeli viszonyaikat megváltoztatják: innét van, hogy gyakran nagyobb fokú mozgékonytalan csep- leszsérveknél a gyomor lefelé vongáltatik, a lefelé feszülő csep- leszlebeny vagy csepleszszálag által a belek hálfelé nyomatnak, vagy középett leszoriltatnak. Kórjelei ezen állapotnak gyomornyomás, émelygés sőt hányás is jóllakás után, midőn a gyomornak negyedrész fordulatot kellene tenni előre, ezen tüneményeknek enyhülése a törzsöknek előgörbülő helyzete alatt; a belekre történő nyomásnak tüneményei pedig : kellemetlen hasbeli feszülésnek érzése, fökép ha szorulva vagy puífadva van a has; — a belek leszorításának jelei : székszorulás, hasfeszülés, féloldali haspuífadás bélsárgyülemmel, mellyekhez a kórjeleknek öregbü- lésével a belső zárnak tüneményei is szegődhetnek, u. m. csuklás, bélsárhányás stb. Szabad és tág üregből keskeny és oldalt helyezett üregbe való állandó kitérés által sziikebb helyre és ollyatén szögletes helyhezetbe vannak kényszerítve az érdeklett zsigerek, mellyben a keringés bennök többé kevésbé nehezítve, sőt bizonyos körülmények között akadályozva is van. Innét van, hogy mozgékonytalan bélsérveknél bélsárral megtömődik a sérvlömlőben levő bélrész, ha kemény és nehéz ételeket evett a beteg vagy ha oda- növések és izzadmányszálagok által növeltetik a rendellenes helyzet és szükíltetik a tér. Idevágó jelek : a daganatnak nagyob- bulása , feszesebbé létele , tompa kontatási hangja , konok székszorulás , mindezekkel egybefüggön : eleinte tompa, később éles fájdalmak a sérvdagban, émelygés, hányás, szóval a bélzárnak tüneményei (az úgynevezett bélsárzár, incarceratio stercora- cea), mellyek a bélhuzamot kiürítő szerek használatára eloszlanak. Lássuk tovább : Olly zsigerek, mellyek természeti üregüket elhagyván uj üreget készitnek maguknak, ezt csak nyomás által a szomszéd szövetekre tehetik, melly utóbbiak ha nagyobb ellenállással bírnak s a nyomás és ellennyomás, mint mozgékonytalan sérveknél majdnem folytonos, — ezáltal a zuzódás és lobhoz vezető sérelem idéztetik elő a kitolult részen, valamint e sérvnemeknél, mellyek rendes és óvó fedezetükön kívül vannak helyheztetve és a test színe felé kipűposodva vannak , külsérelmek által is könnyebben s gyakrabban érintetnek, nyomás és ütés által zúzodást, sőt szét-
