Balassa János: A hassérvekről (Pest, 1853)

I. Szakasz. A hassérvekről általában - D. Sérvek különböző állapotai

20

1. Mozgékony (szabadj sérvek.

Ezeknek lényegük, hogy a rendes üreggel egybefüggő rendellenes üregbe (sérvüregbe), arra kedvező körülmények befolyása alatt, kitér a rendes üregnek egy vagy több mozgékony zsigere; mellyet azonban azonnal visszatérés vált fel, mihelyt e befofyás megszűnik. A kitérést előidéző befolyások azonosak a fenemlitett közvetlen okaival sérveknek, mellyek mindnyájának közös jelleme a zsigerek nyomásának növekedése és öregbedése a hasfalra. Ezért történik kitolulás á test egyenes állásánál, hol a zsiger súlya gyarapítja a nyomást, ezért jő létre kitolulás minden testi erőkö- désnél, valamint ezért tér vissza a zsiger rendes helyére, hanyatt fekvő vizirányos helyeztetése mellett a testnek, vagy ha külnyo- más felülmúlja a zsigerek nyomását. És innét származik alapjele a szabad sérveknek t. i. daganat megjelenése álló helyzetében vagy erőködése mellett a betegnek, a daganatnak eltűnése a testnek hanyatt vizirányos fekvésénél, vagy a dagra gyakorolt nyomás alatt. A puhatoló uj mindannyiszor gyűrűs karimáju nyílást tapint az eltűnt daganatnak helyén (sérvkapu).

A zsiger, melly kitér vagy gömbölyeg és feszes, nagyrészt léggel tölt (bél), s ekkor gómbölyeg a daganat is, melly általa lét— rehozatik, valamint feszes és érméczes az és dobosán kopogó mellynek eltűnése, visszatérése korrogó zörejjel történik, kicsiny sérveknél, úgy szólván egészben egyszerre, mint mindmegannyi k ó rj e l e i b é Is é r v n e k; vagy lapos, kártyás és puha össze- állásu a kitért zsiger (cseplesz), ekkor a sérvdag kevésbé lesz gömbölyeg, nem lesz feszes és érméczes, és kopogtatva tompa hangot ad, valamint lassankinti és részletesen történő leend annak eltűnése, kórjelei c s e p 1 e s z s é r v e k n e k. Ha bél és cseplesz tértek együtt ki,a kettőnek kórjelei vegyiive lesznek egymással.

2. Mozgékonytalan sérvek kizárás nélkül.

Ezeket általában oda nőtt sérveknek nevezzük, mert leggyakoribb oka annak, hogy kitolult részek vissza nem térnek, odanövésükben alapul. Feljebb említettük, hogy a sérv növekedésével gyakran lobos folyamat lép fel a tömlőben, melly izzadmányl hoz létre, nem csak magában a tömlő szövetében, hanem annak szabad felületén is, s ha ez hegedékeny nemű, a tömlőhöz ragasztja a kitért részt; azonban lob és izzadinány jöhet a kitolull zsiger sa-