Balassa János: A hassérvekről (Pest, 1853)
I. Szakasz. A hassérvekről általában - A. Boncztani viszonyok
9 A bélfodor. A hashártyának fenenilitett redőzetei, mellyekbe a belek burkolvák. bélfodoroknak (mesenteria) hivatnak. — Egy része azoknak a vékony beleket, más része a hurkát vonja be, mindkettő a hasnak hátsó falától indul ki. A vékonybélnek bélfodora névszerint hátgerincz-bosszant találja gyakpontjait, mig a hurkáé részint a hátgerincztöl ered két oldalt, részint annak haránt vonalában egyesül a hátsó hasfallal; azaz a hurka bélfodora patkó- idomú lefelé néző félkört képez, mellynek körébe bele van a vékony bélnek bélfodora foglalva. A vékony bélnek bélfodora fodrozatos alakú kettözetét képezi a hashárlyának, mert mig gyakpontja az ágyékgerinczek hosszvonal körére terjed csak, addig a beleket körulfoglaló lebenykarimájának 14 lábnyi hosszúságra kell szolgálnia, mint miilyen hoszúra nyúlnak az éhbél (jejunum), és csípbél (ileum). Ezen felyiil nem egyformán hoszú lebenyt képez a vékonybélnek bélfodora, mert mig egy része a beleknek a köldök táj körül van helyezve, addig más része a kis medenczébe leereszkedik, rnelly utóbbiak távolabb lévén a bélfodor gyakpontjától, hosszabb bélfodorral bírnak mint a köldök körében, tehát a hátgerinczhez közelebb helyhezelt belek; leghoszabb bélfodorral bir, mint feljebb láttuk, a vakbéltől 6 hüvelyknyi távolságban levő bélrész. Ilyetén alkatból kitűnik, hogy a vékonybelek a bélfodornak lebenyén függvén a hasüregben, nagy mozgékonysággal bírnak, melly any- nyival nagyobb, minél hosszabb az illető belrésznek bélfodora, minél nagyobb pedig a bélnek mozgékonysága, annál nagyobb annak helyéből kitérésre való hajlama. Ezért a vakbéllel szomszéd vékonybélrészt leggyakrabban látjuk a sérvtömlőbe kitérve, de a belek ilyetén mozgékonyságától jönek a vékony bélnek nem ritkán elöljövö egymásközti helyzetváltoztatásai és körulbodró- dásai, mellyek a zártannak egyik főbb figyelemre méltó pontját képezik. A hurkának bélfodora, mint imént mondtuk, patkóidomu félkört képez, melly a jobboldali csíptájon (regio iliaca) kezdődvén felhág a veséig, innét átkanyarul a balveséhez és leereszkedik a baloldali keresztcsíp-porczizüléshez (symphisis sacroiliaca). — A felhágó és lemenő hurkafodor (mesocolon)
